Ezek az Egyetemista lista programtervei az oktatásban

Az Egyetemista lista oktatási tervét és programját – állításuk szerint – számos professzor, tanár, tudós, valamint tapasztalt és hozzáértő szakember írta. Bár a teljes dokumentum több száz oldalas, a lista weboldalán minden területre vonatkozóan elérhető egy-egy összefoglaló is, beleértve az oktatást. A szerbiai oktatási rendszerre vonatkozó tervet a zelenaucionica.com szakmai oldal ismertette.

Az oktatásra fordított összegek aránya a GDP-ben a 2009-es 4,3%-ról mára kb. 3,4%-ra csökkent, és ennek a pénznek csaknem 90%-a bérekre megy el, így az épületekre, felszerelésre és fejlesztésre szinte semmi sem marad. Az igazgatókat és a munkavállalókat gyakran a kormánypárt választja ki, a tanterveket tervszerűtlenül, a minisztérium utasítására, a pedagógusok megkérdezése nélkül módosítják. Az Egyetemista lista programja szerint az oktatási dolgozók fizetése három év alatt eléri a minimálbér 2,5-szeresét, a tankönyvek ingyenessé válnak, a rászorulók iskoláztatási támogatást kapnak, a beruházások aránya megközelíti GDP 4,4%-át, az igazgatókat és a dolgozókat nyílt pályázaton választják ki, az oktatást irányító állami szervekre pedig ugyanaz az értékelés vonatkozik majd, mint amit ma az iskoláktól elvárnak.

Fizetések és munkaviszony az oktatásban

Az óvodákban, általános és középiskolákban az alapbért a minimálbérhez kötnék, azzal a céllal, hogy a teljes munkaidős bér elérje a minimálbér 2,5-szeresét. Ezt a terv szerint szakaszosan, legkésőbb három év alatt érik el, a közszféra bérezési szabályaival összhangban. Ez nemcsak a tanárokra, hanem az óvopedagógusokra, a szakszolgálat munkatársaira, a segítőkre, valamint a konyhai és technikai személyzetre is vonatkozna.

Új pályázat kiírása nélkül határozatlan idejű munkaviszonyba lép át az, aki a Munkatörvény által engedélyezett 24 hónapnál hosszabb ideje folyamatosan határozott idejű szerződéssel dolgozik, és megfelel a munkakör feltételeinek. A tanár a teljes óraszámát főszabály szerint egy iskolában teljesíti, ahol pedig ez nem lehetséges, a közeli iskolák előre meghatározott hálózatában, és nem több, egymástól távol eső intézményben. A fokozatokban való előrelépés magasabb fizetési együtthatót hoz, és mindenki számára elérhető lesz, aki teljesíti a feltételeket – a fokozatokra vonatkozó százalékos kvóták nélkül. A falusi, távoli és nehéz körülmények közötti munkavégzésre bérpótlékot vezetnének be.

Ösztöndíjat vezetnek be a tanári szakos hallgatóknak, a diplomázás utáni iskolai munkavállalási kötelezettséggel, amelynek finanszírozásában a szakemberhiánnyal küzdő községek is részt vesznek. Támogatják a sztrájktörvény módosítását: a „minimális munkafolyamat” nem jelentheti azt, hogy mindenki úgy dolgozik, mint rendesen, mert ez megszünteti a sztrájkhoz való jogot, és a dolgozókat törvénytelen tiltakozási formákba kényszeríti.

Kevesebb papírmunka, több tanítás

Eltörölnek több papíralapú nyilvántartást, a pusztán a forma kedvéért írt havi terveket stb. Az információs rendszereket úgy kapcsolják össze, hogy minden adatot csak egyszer kelljen megadni, a hétvégi, a versenyeken végzett és a munkaidőn kívüli munkát pedig kifizetik. Az osztálylétszámra és a csoportok létszámára vonatkozó normatívákat a tényleges terheléshez igazítjuk, különösen ott, ahol kiegészítő támogatást igénylő gyermekek is vannak.

Ingyenes tankönyvek és iskoláztatási támogatás

Az általános és középiskolában minden szükséges tankönyv ingyenes lesz. Az iskola négy évre választja ki a tankönyvcsomagot, a minisztérium évfolyamonként meghatározza a maximális árat és kifizeti a beszerzést, a diákok pedig az év végén visszaszolgáltatják a könyveket. Az anyagi támogatásra jogosult diákok a tanév elején 100 eurós, az inflációhoz igazított iskoláztatási támogatást kapnak. A kiadóknak megtiltják, hogy ajándékokkal és ingyenes szemináriumokkal befolyásolják az iskolákat.

A tanulmányi kirándulások, kirándulások és az erdei iskolai oktatás az oktatási program részévé válnak, amelyeket az állami rendszerből finanszíroznak és szerveznek meg, hogy egyetlen gyermek se maradjon otthon azért, mert a szülei nem tudják kifizetni.

Óvodai nevelés

A gyermeklétszámra, a helyiségekre és a dolgozók számára vonatkozó normatívák betartása a fenntartó kötelezettségévé válik új óvodák nyitásával ott, ahol hiányoznak a férőhelyek. Bevezetik az óvodák finanszírozásának nemzetileg előírt minimális standardjait, amelyek ma nem léteznek, Stratégiával bővítik az óvodai nevelésben való részvételt a születéstől az iskolakezdésig, több pénzt fektetve a fejletlenebb régiókba. Az akkreditált magánóvodák kiegészítő és ideiglenes szerepet töltenek be, nyilvánosan közzétett támogatások, azonos standardok és rendszeres ellenőrzés mellett.

Oktatási beruházások

Az oktatásra fordított kiadások a következő három évben a GDP egy százalékpontjával növekednek, a jelenlegi 3,4%-ról a GDP 4,4%-ára, majd fokozatosan az EU-átlag felé. Ez az egyetem előtti összes szintre vonatkozik, beleértve a felnőttképzést is.

A községek többéves oktatásfinanszírozási terveket fogadnak el, és nyilvánosan beszámolnak azok teljesítéséről. A község nem vásárolhat táblagépeket, robotokat és promóciós programokat mindaddig, amíg nem teljesíti törvényi kötelezettségeit – a folyó karbantartást, a biztonságot, a munkavégzéshez szükséges anyagokat és a szakmai továbbképzést. Az iskolák és óvodák megtarthatják saját bevételeiket (például a helyiségek bérbeadásából), világosan meghatározott rendeltetéssel, emellett fejlesztési projektekre nyújtott támogatásokat is bevezetünk.

Igazgatók, tanácsok és foglalkoztatás

Az óvodák és iskolák igazgatóit nyílt pályázaton, szakmai szempontok alapján választják ki, a kollektíva és az irányító szervek részvételével. A minisztérium kizárólag az eljárás szabályosságát ellenőrzi, és szabálytalanság megállapítása esetén megsemmisítheti a pályázatot, de nincs joga jelöltet választani. Az intézményekben történő minden felvétel nyílt pályázaton keresztül történik: közzéteszik a feltételeket, a jelöltek életrajzát, a pontozási szempontokat és a végleges rangsort, az intézmény szakmai szerveinek részvételével, mérlegelési jogkörben hozott döntések nélkül. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a minisztériumra, az iskolaszékekre és az intézetekre is.

A dolgozók és a szülők képviselőit az iskolaszékekben és az Igazgatóbizottságokban, valamint a szülői tanács tagjait nyílt jelöléssel és titkos szavazással választják meg, az igazgató befolyása nélkül. A község képviselőinek a bizottságokban meg kell felelniük a szakmaiság világos kritériumainak. A diákparlament kezdeményezési jogot kap, az iskola pedig köteles lesz állást foglalni arról. A dolgozók számára biztonságos lehetőséget biztosítanak a nyomásgyakorlások bejelentésére, valamint védelmet a megtorlás ellen. A Nemzeti Oktatási Tanács visszakapja teljes hatáskörét, az oktatásfejlesztési és -értékelési intézetek pedig függetlenséget kapnak a végrehajtó hatalomtól, és jogot arra, hogy szabadon közzétegyék megállapításaikat.

Tantervek és értékelés

Az általános és középiskolai tanterveket társadalmi párbeszéden keresztül reformálják meg, a tanterveket tehermentesítik a felesleges lexikális tudástól a tananyag lényegi megértésének javára. Eltörölik a kötelező számú summatív osztályzatot.

Az általános tanulmányi eredmény formális besorolását („kitűnő”, „jó” stb.) is eltörölik, mivel a továbbtanuláshoz amúgy is csak az osztályzatok átlaga számít, a címekért folyó hajsza pedig érdemtelen osztályzatokhoz, valamint a szülők és az iskola közötti konfliktusokhoz vezet. A számbeli értékelést az általános iskola első három osztályában törölik el (a csak első osztály helyett).

Értékelés és tanfelügyelet

A külső értékelést és a tanfelügyeletet egyetlen összehangolt rendszerbe vonják össze, ahol az értékelők nyilvános életrajzzal, valamint iskolai vagy óvodai munkatapasztalattal rendelkeznek. Az értékelés az állam és a község által biztosítandó feltételek felmérésével kezdődik, a hiányosságokért pedig ők viselik a felelősséget, nem a dolgozók. A tanfelügyelet világosan korlátozott hatásköröket és hatékony jogorvoslati lehetőséget kap, és nem lehet a nyomásgyakorlás eszköze. A minisztérium, az intézetek és az iskolaszékek ugyanazon nyilvános értékelés alá esnek majd.

Inklúzió és tehetséggondozás

Felülvizsgálják az inklúzióra vonatkozó szabályozást. A kiegészítő támogatást igénylő gyermekekkel dolgozó tanárok pénzbeli juttatásban részesülnek, az intézmények pedig több gyógypedagógust és más szakszolgálati munkatársat, valamint a szükséges asszisztív technológiát kapják meg.

Az iskolán kívüli támogató hálózatot új erőforrás-központok és mobil teamek révén bővítik, felújítják a fejlődési tanácsadókat és több napközi otthont hoznak létre. A fogyatékossággal élő fiataloknak az iskola befejezése után sem fordít hátat a rendszer: munkaterápiás képzést biztosítunk munkaasszisztensekkel, napközi központokkal és támogatott lakhatással.

A tehetséges diákokkal való munka külön szabályozást kap, a gyorsított előrehaladást és a gazdagított programokat a rendes oktatásban teszik lehetővé, az iskolák, a Tehetséggondozó Központ és a Petnica Kutatóállomás szorosabb együttműködésével. A tehetséggondozó specializált iskolákat és osztályokat megtartják és továbbfejlesztik.