Szerbia, Európa egyik jelentős fegyvervásárlója, lelassíthatja katonai modernizációját, és felülvizsgálhatja az Aleksandar Vučić uralkodása alatt kötött nagy fegyverbeszerzési szerződéseket. Az Egyetemista Lista rendkívüli parlamenti választásokon aratott győzelme után az várható, hogy az új kormány különös figyelmet fordít majd a külföldi fegyvergyártókkal kötött üzletekben előforduló esetleges szabálytalanságokra és korrupcióra – írja az amerikai Defense News hírportál.
A két nappal ezelőtt, október 29-én megjelent cikkben Tom Kington újságíró megjegyzi: Aleksandar Vučić választási veresége – miután 12 éven át dominálta a szerb politikát – felveti a katonai kiadások jövőjének kérdését, valamint Szerbia viszonyát azokkal az államokkal, amelyektől az elmúlt években fegyvereket vásárolt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Vučić uralkodása alatt Szerbia arra törekedett, hogy fenntartsa kapcsolatait a különböző nemzetközi partnerekkel, egyensúlyozva az Európai Unió, Oroszország és Kína között. Miközben formálisan az EU-tagságra törekedett és fegyvereket szállított Ukrajnának, Belgrád megtagadta a Moszkva elleni szankciók bevezetését. Ezzel párhuzamosan Szerbia gazdasági és katonai együttműködést fejlesztett Kínával, beleértve a nagy infrastruktúrával kapcsolatos projekteket is.
Ezt a politikát jelentős fegyverkezési beruházások kísérték. A legnagyobb beszerzések közé tartozik 12 francia Rafale vadászgép, a kínai FK-3 és HQ-17A légvédelmi rendszerek, valamint a CH-92 és CH-95 drónok. Szerbia izraeli Hermes drónokat is vásárolt, míg az Elbit vállalattal megállapodás született drónok szerbiai összeszereléséről.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adataira hivatkozva a Defense News beszámol arról, hogy Szerbia 2025-ben mintegy 1,12 milliárd eurót költött fegyverbeszerzésre, míg a 2021 és 2025 közötti időszakban a teljes kiadás elérte a csaknem 3,65 milliárd eurót.
Vučić januárban azt is bejelentette, hogy Szerbia a következő 18 hónapban megduplázza katonai kapacitásait. A választási vereség azonban jelentősen megváltoztathatja ezeket a terveket.
Az új kormánynak mások a prioritásai
Katarina Đokić, a SIPRI kutatója a Defense Newsnak úgy értékelte, hogy az új kormány kezdetben elsősorban a belső reformokkal, a korrupció elleni küzdelemmel és az intézmények előző rezsim politikai befolyása alóli felszabadításával fog foglalkozni.
„Ilyen körülmények között kevesebb forrás és kisebb politikai konszenzus állhat majd rendelkezésre a nagy védelmi projektekre” – mondta Đokić. Úgy véli, ennek következménye a katonai beszerzések ütemének lassulása lehet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új vezetés feladná a Szerb Hadsereg modernizációját, a korábbi nagy beszerzésekre épülő politikával szemben azonban különös hangsúlyt fektetnek a katonai alkalmazottak helyzetének javítására. A program béremelést és a szakképzett munkaerő hiányának megoldását irányozza elő, amelyet a védelmi rendszer egyik legsúlyosabb kihívásaként tartanak számon.
Felülvizsgálják a Vučić-korszak szerződéseit
Az egyik legfontosabb változás az előző kormányzat alatt kötött fegyverbeszerzési és -export szerződések részletes felülvizsgálata lehet, bejelentették egy különálló független testület létrehozását, amely a hadiiparban előforduló esetleges visszaéléseket és korrupciót vizsgálja majd.
„Új bizottság alakul – egy független, tárcaközi kormánybizottság a fegyvergyártásban, -beszerzésben és -exportban történt szabálytalanságok, visszaélések és korrupció kivizsgálására, az előző rezsim szerződéseinek általános felülvizsgálata keretében” – áll a dokumentumban.
A korábbi üzletek felülvizsgálata mellett az új hatalom a hazai hadiipar technológiai modernizációját is tervezi. Ez a megközelítés a hangsúly eltolódását jelezheti a drága külföldi rendszerek vásárlásáról a hazai technológiai kapacitások fejlesztése felé.
Mi lesz az Izraellel való együttműködéssel?
A Defense News szerint megváltozhat Szerbia viszonya az izraeli hadiiparhoz, amellyel az előző kormányzat jelentős együttműködést alakított ki. „Nem leszünk bűnrészesek a palesztin nép szisztematikus megsemmisítésére tett kísérletben, amelyet Izrael a Gázai övezetben hajt végre” – áll az egyetemisták programjában.
Az amerikai portál értékelése szerint ez az álláspont hatással lehet az izraeli cégekkel kötendő jövőbeli katonai szerződésekre, bár egyelőre nem tudni, hogy a meglévő megállapodásokat felülvizsgálják-e vagy felbontják.
Koszovó és a regionális feszültségek
A jövőbeli szerb fegyverkezési politika másik fontos kérdése a Koszovóval és a szomszédos államokkal való viszony lesz. A Defense News emlékeztet arra, hogy Vučić a hadsereg megerősítésének szükségességét gyakran kötötte a regionális feszültségekhez, különösen Koszovóhoz, amelynek függetlenségét Szerbia nem ismeri el.
Katarina Đokić úgy véli, hogy a regionális politika megváltoztatása csökkentheti az újabb nagy katonai beszerzések iránti igényt. Az Egyetemista Lista programja ugyanakkor azt mutatja, hogy a Koszovó státuszával kapcsolatos álláspont alapjaiban nem fog megváltozni.
Amint azt a Defense News megállapítja, a belgrádi hatalomváltás egy másfajta katonai kiadási megközelítés kezdetét jelezheti. A gyorsított fegyverkezés és a nagy nemzetközi szerződések helyett az átláthatóság, a korrupció elleni küzdelem, a hazai iparba való befektetés és a katonaság tagjai helyzetének javítása kerülhet előtérbe. A jövőbeli védelmi politika végleges iránya azonban az új kormány döntéseitől és a bejelentett reformok végrehajtására való képességétől függ majd.
