A Szerbiai Pedagógusok Független Szakszervezete (NSPRS) hétfőn felszólította a belgrádi, újvidéki, niši és kraljevói felső ügyészségek korrupcióellenes különosztályait, hogy járjanak el a Slavica Đukić Dejanović volt oktatási miniszter és a tanügyi hivatalok tizenkét pénzügyi tanácsadója ellen 2025 márciusában benyújtott büntetőfeljelentések ügyében, írja a Nova.rs.
A szakszervezet hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést Slavica Đukić Dejanović, valamint Nada Pantić (Belgrád), Žaklina Stojanović (Újvidék), Katarina Mirković (Valjevo), Vesna Jeremić (Zaječar), Jovana Đukić (Nagybecskerek), Ana Vulović (Kragujevac), Sanja Matijašević (Kruševac és Kraljevo), Mihajlo Raičević (Niš), Lela Kovačević (Užice), Milorad Slavković (Čačak), Dejan Simonić (Požarevac) és Zdravka Sotin (Zombor) ellen.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Szerbiai Pedagógusok Független Szakszervezetének közleménye szerint Slavica Đukić Dejanović ellen azért tettek feljelentést, mert álláspontjuk szerint arra ösztönözte az illetékeseket, hogy a munkatörvénnyel ellentétes módon számolják el az iskolai alkalmazottak fizetését.
A feljelentett pénzügyi tanácsadók pedig munkaköri feladataikból és hivatali beosztásukból eredően közvetlenül utasítást adtak a csökkentett bérek kifizetésére, illetve a fizetések teljes visszatartására – állítja a szakszervezet.
A büntetőfeljelentésekben azt indítványozták, hogy az ügyészségek indítsanak nyomozást, majd emeljenek vádat az érintettek ellen, és kérjék a kiszabható legsúlyosabb, ötéves szabadságvesztés-büntetést. Ezt azzal indokolták, hogy nagyszámú munkavállalót ért anyagi kár, és jogaikat súlyosan megsértették.
Az NSPRS arra is felhívta a figyelmet, hogy a hivatali visszaélés bűncselekménye nem évül el öt év alatt.
A szakszervezet értékelése szerint az ügy rendezésétől jelentős mértékben függ a szerbiai oktatási rendszer jövőbeli fejlődése.
Mint fogalmaztak, az a kérdés, hogy az oktatás továbbra is „engedelmeskedő rendszerré válik-e, amelyben feltétel nélkül végrehajtják a központi hatalom politikai akaratát, vagy olyan ágazattá alakul, amelyben mindenki a törvények és a közérdek alapján végzi a munkáját”.
