A szerb kormány ügyvivői minőségében pénteken 15 órakor tartandó ülésén is napirendre tűzi az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó 25 százalékos ideiglenes csökkentésének meghosszabbítását – közölte a Beta hírügynökséggel a pénzügyminisztérium.
A tárca korábban már megerősítette, hogy a kormány meghosszabbítja a jövedékiadó-csökkentésről szóló határozat alkalmazásának határidejét november 22-éig.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A kormány november 6-án elfogadott határozata eredetileg november 15-éig volt érvényben.
Az ólmozott benzin jövedéki adója literenként 57,41 dinár, az ólommentes benziné 54 dinár, a gázolajé pedig 55,53 dinár.
Mi minden alkotja az üzemanyag árát?
Tankoláskor a kijelzőn megjelenő ár egyetlen összegnek tűnik. Mögötte azonban öt különálló tétel húzódik meg, amelyek mindegyike saját szabályok és saját ütem szerint változik. Az euróövezet példájánál maradva: amikor egy autós 50 liter gázolajat tankol, egyszerre fizeti meg a nyersolaj árát, a finomítói feldolgozást, a forgalmazás és a kiskereskedelmi értékesítés költségeit, valamint a jövedéki adót és az összes előző tételre felszámított hozzáadottérték-adót (áfát). Amikor egyik napról a másikra megugrik az üzemanyag ára, kevesen tudják, hogy valójában e tételek közül melyik változott, írja az N1.
Az Európai Központi Bank 2026. július 31-én közzétett elemzése az üzemanyagárat alkotó összetevőkre bontja, és egy első pillantásra ellentmondásosnak tűnő következtetésre jut: a nyersolaj ára több mint 90 százalékkal emelkedett, miközben a töltőállomásokon a gázolaj ára mindössze 34 százalékkal nőtt.
Öt tétel áll az üzemanyagár mögött
Az első tétel a nyersolaj ára, amely a világban zajló eseményekre, a konfliktusoktól kezdve a kereslet hirtelen visszaeséséig, a legérzékenyebben reagál. 2021 óta az euróövezetben átlagosan mintegy 0,47 eurót tett ki a nyersolaj részesedése egy liter gázolaj árából, az érték 0,28 és 0,80 euró között mozgott.
A második tétel a finomítói feldolgozás költségeit foglalja magában: mindazt, ami attól a pillanattól történik, hogy a nyersolaj megérkezik a finomítóba, egészen addig, amíg a felhasználásra kész üzemanyag kikerül onnan. 2026 februárjának utolsó hetében ez literenként 0,13 euróval járult hozzá a gázolaj árához, ami megfelel a történelmi átlagnak.
A harmadik tétel a forgalmazás és a kiskereskedelmi értékesítés költsége: az üzemanyag töltőállomásokra történő szállítása, a marketing, a bérleti díjak és az alkalmazottak fizetése. Ez a tétel gyakran a várakozásokkal ellentétesen alakul. A 2026 tavaszi drágulás idején a forgalmazási árrések február végéhez képest 14 százalékkal csökkentek, így a költségek egy részét maguk a forgalmazók nyelték le.
A negyedik tétel a jövedéki adó, amely literenként meghatározott összegű adó, és csak ritkán változik. Az euróövezetben 2021 óta átlagosan 0,52 eurót tesz ki literenként a gázolaj, a benzin esetében pedig 0,66 eurót.
Az ötödik tétel a hozzáadottérték-adó (áfa), amelyet az összes előző tételre, a jövedéki adót is beleértve, százalékos arányban számítanak fel. A legtöbb országban az adókulcs 19 és 22 százalék között mozog, az áfa pedig a kiskereskedelmi ár mintegy hatodát teszi ki.
