A Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai 137 hatóanyagot vizsgáltak a Zala folyónál, a Balaton északi és déli partjánál, Siófoknál, a Sió csatorna mentén, összesen 53 helyről vett vízmintákban, tudatta a sonline.hu nyomán az Index.
Pirger Zsolt, az intézet Kísérletes Állattani Osztályának csoportvezetője azt mondta, hogy a 137-ből 68 hatóanyag mindegyik gyűjtőponton előfordult. Ezeket biológiai hatások alapján kilenc hatóanyagcsoportba lehet sorolni.
A mintákból leggyakrabban az antidepresszáns és epilepsziaellenes hatóanyagokat mutatták ki. Pirger szerint ezen készítmények kémiai szerkezete nagyon stabil, és ezért a hatóanyag-molekulák nehezen bomlanak el a természetben, és a tablettákban alkalmazott hatóanyagtartalom is magasabb, mint az összes többi csoportnál. „Ebből adódóan a kiválasztáskor sokkal több kerül ki a szervezetből” – mondja a szakértő.
De azért is lehet ebből sok a vízben, mert ezeknek a gyógyszereknek széleskörű a felhasználása, és a krónikus terápiás alkalmazása is magas Magyarországon – tette hozzá.
A kutatók a Balaton ökológiai állapotát vizsgálják, és szeretnék tudni, milyen külső hatások érik a vízben ökoszisztémát alkotó élőlényeket, ismerniük kell, hogyan fordulnak elő az emberi eredetű gyógyszermaradványok a tóban, illetve folyókban.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a gyógyszermaradványoknak rövid távú ökológiai hatása nincsen, a kutatást azonban folytatni kell, mert a hosszú távú hatásról csak keveset tudnak. A hatóanyagok emberre egyáltalán nem veszélyesek, hiszen ha valaki egyszerre inna meg ezer liter vizet, akkor is csak annyi hatóanyag kerülne a szervezetébe, amennyit egy tabletta tartalmaz.
