Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF) vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint. 

1970 és 2014 között a 455 vizsgált populáció kereken 53 százalékkal csökkent. A legnagyobb veszteségeket a trópusi erdők, köztük az amazonasi esőerdők állatai szenvedték el, ahol a legnagyobb számban élnek erdőlakó gerincesek – állapította meg a nemzetközi környezetvédelmi szervezet által kedden kiadott Below the canopy (A lomsbsátor alatt) című jelentés, amelynek készítői 268 erdőben élő gerinces fajt vizsgáltak, ezek 75 százaléka trópusokon élő erdőlakó.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Az erdőirtás, az illegális vadállat-kereskedelem, a nem fenntartható vadászat, az invazív fajok megjelenése, a klímaváltozás és a betegségek mind veszélyt jelentenek ezen fajokra – olvasható a WWF honlapján közzétett jelentésben. Élőhelyük elvesztésé, az erdők állapotának romlása – amelyekért elsődlegesen az ember okolható – az erdő és az erdőben élő fajokra leselkedő veszélyek 60 százalékát jelentik.

Ezen hatalmas veszteség hatása túlnő a vadvilágon. Az erdőlakó fajok egészsége valójában összefügg az erdők általános egészségi állapotával és az emberek, valamint a bolygó egészségi állapotával – hívták fel a figyelmet a szerzők.

Az erdők jelentik a szárazföldi gerincesek több mint felének otthonát, ezek a fajok biztosítják az erdők egészségét, létfontosságú feladatokat látnak el, beporozzák a növényeket, elterjesztik a magvakat. Az egészséges erdők tisztítják a levegőt és a vizet, meggátolják az áradásokat, élelmiszerrel és munkahellyel látják el az embereket. Megkötik és tárolják a szenet, a szénelnyelő képességük védi a bolygót a klímaváltozás hatásaitól.

Ha vissza akarjuk fordítani a biodiverzitás csökkenését világszerte és el akarjuk kerülni a klímaválságot, meg kell védeni az erdőket és a benn élő fajokat – figyelmeztetnek a kutatók.

A WWF jelentése beszámol ugyanakkor fajmegőrző programok sikerességéről is, köztük a Costa Ricában élő mellényes bőgőmajom és a közönséges csuklyásmajom, valamint a Közép- és Kelet-Afrikában élő gorillák számának növekedéséről. Utóbbiak egyedszáma ezerre nőtt köszönhetően a helyi lakossággal való együttműködésnek, a vadorzók elleni fellépésnek és az ökoturizmus szabályozásának. (MTI)