Szerző: Seregély Orsolya

Ha marad a tendencia, 59 év múlva teljes egyenlőség lesz a két nem között

A nők helyzete Szerbiában továbbra is nehéz, a nők gyakran kiesnek a munkaerőpiacról, aminek nem csak gazdasági szerepe van, de hatalmas jelentősége van a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentésében is. Ráadásul a kapcsolaton belüli bántalmazás, vagy éppen a láthatatlan munka értékelése is továbbra is kevésbé tárgyalt probléma, holott valós problémát képez Szerbiában is.

Erről kérdeztük Sárcsevity Hajdú Beát, szociális munkást, szociálpolitikust, egyetemi tanársegédet, a Szerbiai Kolping Társaságprojekt koordinátorát.
– A világjárvány egyik hozadéka, hogy talán többet beszélünk a családon belüli bántalmazásról, hiszen a bezártság, a feszültség, a bizonytalanság, röviden az elmúlt évek társadalmi helyzete növelte a családon belüli agresszív megnyilvánulásokat is. A Köztársasági ügyészség és bíróság adatai alapján a Szerb Köztársaságban évről évre nő a bejelentett családon belüli bántalmazások száma. Mégis azt gondolom, hogy ezek a bejelentések elenyészőek a valós számokhoz képest, hiszen még mindig nagyon erős az a kulturális tény, hogy a családon belüli konfliktus nem tartozik másra, sőt sokszor még napjainkban is a nőt okolják azért, mert a férfi „keze eljárt”.

Olvass tovább

A propaganda annál hatásosabb, minél többen követik A dezinformációnak való rendszerszintű kitettség lerombolja a kritikai érzéket

Nem csak a vágyakozás, a szeretet és a rajongás, hanem a félelem, a gyűlölet és a szorongás is elhitetheti velünk a dezinformációt. Életveszéllyel kapcsolatos helyzetek, vagy amikor felmerül bennünk a halál kérdése, ez megpendít bennünk valamit, csak úgy, mint egy háború, vagy éppen a világjárvány. Ebben az esetben a szorongás hajlamosítja az embert arra, hogy akár atipikus válaszokat is elfogadjon, különösen olyanokat, amelyek rezonálnak a válsághelyzetre, szorongásra. Az ilyen felfokozott lelkiállapotban, válsághelyzetben jellemzően jól terjednek az álhírek is. Ilyenkor megjelenik két erős reakció, a bizalom a hatalomban, hiszen a hatalom képviselői védhetnek meg minket, valamint a bizalmatlanság, mert lehet, hogy hazudnak – mondja Dr. Krekó Péter, dezinformáció szakértő, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense.
Miről szól még a cikk?
– Mi történik, ha a propagandisztikus logika és a fake news logika ma már kombinálódik?
– Mire elég az információ manipulációja?
– Mekkora a jelentőségük a hatásvadász címeknek?
– Kell-e követnünk olyan hírforrásokat is, amelyek nem illeszkedik bele a saját véleményünkbe?

Olvass tovább