Kinek kell még autó manapság? Az ellátási nehézségek időszaka után hamarosan jöhet az autók keresleti válsága
Az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (European Automobile Manufacturers’ Association – ACEA) jelentése szerint, amit a Frankfurter Allgemeine Zeitung is közzétett, 2022 első felében az európai autópiacon az eladott személygépkocsik száma 14 százalékkal csökkent, és 5,6 millióra esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb európai autópiacok közül Olaszország volt a legnagyobb vesztes – ott a visszaesés 23 százalékos. A francia autópiac 16, a brit 12 a német és a spanyol autópiac pedig mintegy 11 százalékkal zsugorodott.
Mit sem tudunk a történelmünkről, de nem is érdekel bennünket? Dr. Dévavári Zoltán történész a második világháború után a Délvidékről emigrált magyarokról, kulcsfontosságú politikai szereplőkről, a szabadkai zsidóság múltjáról és arról, hogy a jelenben érdekel-e bennünket a saját múltunk
Minél jobban átlátom az elmúlt egy évszázadot, annál inkább rádöbbenek, hogy mennyi mindent nem tudok. A saját korlátaimmal így napról napra jobban tisztában vagyok. Ami számomra ennél fájdalmasabb, az az, hogy a vajdasági magyarok mennyire nem ismerik és nem is érdekli őket a saját múltjuk. Döbbenetes szembesülni azokkal a nemegyszer egyenesen fantasztikus tévhitekkel, amelyeket tapasztalok. Számomra ez jóval gyötrelmesebb érzés, és sokszor elgondolkodom, hogy egyáltalán kinek és miért kutatom mindezt, hogy ha az a célközönség, azok, akiről ez szól, ebben egyáltalán nem érdekeltek, és nem is foglalkoztatja őket?
Köhöghet a bolha, de minek? „A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei.” (Evangéliumi részlet)
Elfásultan vesszük tudomásul: minden bűnügyben valamilyen mértékben jelen van a rendőrség. Belenyugodtunk, hogy a közbiztonság pocsék – mert eltűntek az utcai járőröző rendőrök. (Legfeljebb forgalmistákkal találkozunk, de azok is csupán a sebességet mérik.) A rendőrség tekintélye mélyponton van. Búvárkodtam egy kicsit a múltban. A Magyar Királyi Csendőrség történelméből lehetne tanulni!
Félig üresen maradtak a tantermek
Az egykori zombori megyeháza homlokzatát ikonikus napóra díszíti, amelyen ez a felirat olvasható: „EGY EZEKBŐL VÉGÓRÁD”. Az intelem, úgy tűnik, rövidesen utoléri a nyugat-bácskai magyar nyelvű középiskolai oktatást. A zombori gimnáziumba egyetlen diák sem jelentkezett, villanyszerelőnek csak egy, gyógyszerészeti technikusnak pedig 30 helyre mindössze nyolc.
Nem sokkal jobb a helyzet Nagybecskereken sem. Bár két jól felszerelt kollégium várja a vidéki magyar diákokat, a két, eddig legnépszerűbb szakirányon (egészségügyi nővér, számítógépes villamossági technikus) még a tervezett létszám felét sem tudták betölteni. Gimnáziumba és kereskedőnek is csak hatan jelentkeztek 30 helyre.
A világ 100 legértékesebb vállalata között nincs német cég
A német cégek részvényei zuhannak a tőzsdéken. Ez azért van, mert a forgalom önmagában nem elég ahhoz, hogy egy vállalat a világtőzsdére jusson vagy ott megmaradhasson. Egy közelmúltban megjelent hír nagy feltűnést keltett a világgazdaságban. A Frankfurter Allgemeine...
Államok az államban
Világszerte késhegyre menő küzdelem folyik a külföldi tőke bevonzásának érdekében. Ennek a célnak a megvalósításáért szinte bármire képesek és hajlandók egyes, a fejlődés nem túl magas fokán álló államok vezetői. Ezalól Szerbia sem kivétel, hiszen aránytalanul nagy publicitást kap minden ilyen beruházás, amely néhány vagy akár több száz munkást foglalkoztat. Azt azonban a jeles vezetőink „elfelejtik” közölni, hogy mennyibe kerül egy ilyen idegen tőke becsalogatása.
Nyolcezer-háromszázhetvenkét sírkő
A srebrenicai bosnyákok módszeres lemészárlásában, a tetemek eltüntetésében mintegy húszezer ember vett részt. Parancsra vagy önként, muszájból vagy hitből, ma már mindegy. Köztünk vannak, és ha örülnek is, hogy megúszták a felelősségrevonást, az az elviselhetetlen szag, ami a huszonhét évvel ezelőtti júliusi napokban a bőrükbe ivódott, biztosan nem felejthető el.
Demokrácia – most vagy soha?
Ahogyan a hágai börtönt megjárt Vojislav Šešelj szerb radikális pártvezér kijelentette a ’90-es évek elején, amikor Szabadkán járt. Azt mondta, hogy Szabadka valóban szép város, csak az zavarta, hogy túl sok magyar beszédet hallott.
Migránsok és mutatványosok
Egyre alaposabb a gyanú, hogy a migránsok jelenléte és mozgása komoly pénzekről (is) szól, nem csupán az embercsempész bandák és azok vezetői esetében. Az ugyanis köztudott, hogy ilyen helyzetekben mindig törvényszerűen megjelenik az embercsempészet, megjelennek a bandák és bandavezérek, a fegyverek. Ami tehát most történt, az egyértelműen és csupán – következmény.
Sokfelé gond a diákínség A bőség zavarában
A politikum által bőséggel adagolt sikerpropaganda ellenére, amely nagy hangon hirdette, milyen óriási lehetőségek nyílnak az itthoni anyanyelvű továbbtanulás előtt, és milyen gazdag és korszerű szakmák közül választhatnak a magyar nyolcadikosok, a kétségbevonhatatlan igazság az, hogy 800-zal több szabad helyre lehet jelentkezni, mint ahány diák van összesen (és ebből a számból még le sem vontuk a már eleve magyarországi középiskolába iratkozókat).