A nyugat-balkáni integrációs politika sikerre viteléhez az Európai Uniónak be kell fejeznie a térség országainak fenyegetését és zsarolását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Banja Lukában, ahova az eredetileg tervezett Szarajevó helyett érkezett, miután ott a köd miatt nem tudtak leszállni.
A tárcavezető a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Magyarország küszöbön álló EU-elnökségének egyik prioritása a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz.
„Az Európai Uniónak a jelenlegi helyzetben frissességre, új ambíciókra, inspirációra és új energiára van szüksége, és úgy gondoljuk, hogy mindezt a Nyugat-Balkán biztosítani tudja” – vélekedett.
„Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak és a Nyugat-Balkán országainak is kölcsönösen az érdeke, hogy az integráció Európának ezen a felén, ezen a részén fel tudjon gyorsulni” – tette hozzá.
Ehhez azonban szavai szerint égető szükség lenne arra, hogy az EU „végre a tisztelet hangján beszéljen” a térséggel.
„Az Európai Uniónak, minden európai tagállamnak és minden brüsszeli intézménynek tiszteletben kell tartania a nyugat-balkáni emberek döntéseit, a nyugat-balkáni emberek akaratát és a nyugat-balkáni országokban lezajlott választások eredményeit” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter ennek kapcsán kiemelte, hogy minden országnak jogában áll döntenie a saját jövőjéről, saját sorsáról, ezért a választási eredményeket tiszteletben kell tartani. „És be kell látni, hogy a nyugat-balkáni országok vezetőit nem külföldről jelölik ki, hanem az itt élő emberek választják őket” – mondta.
„Mi, magyarok sikeres európai integrációs politikát akarunk, azt akarjuk, hogy az Európai Unió bővítési politikája végre sikeres legyen, de ennek fontos előfeltétele az, hogy az Európai Unió ne a zsarolás és ne a fenyegetés eszközét használja akkor, amikor a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikáját építi fel” – mutatott rá.
„Ezért ahogyan eddig is elleneztük, ezután is ellenezni fogjuk, hogy bármelyik nyugat-balkáni országban megválasztott politikai vezetőt szankciós listára helyezzük” – figyelmeztetett. „És ugyanígy ellenezni fogjuk, hogy a Nyugat-Balkán számára megítélt fejlesztési támogatási programoktól pénzt vonjanak el, mert ezzel az itt élő embereket büntetnék” – fűzte hozzá.
A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Magyarország a felelős szomszédságpolitika keretében tovább folytatja a boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdasági vállalkozásai számára kiírt támogatási programot.
Aláhúzta: ennek minden gazda és minden mezőgazdasági vállalkozás a haszonélvezője a boszniai Szerb Köztársaságban, illetve a magyar gazdaság is nyer ezzel, mivel az érintett cégek kizárólag magyarországi gyártású eszközöket vásárolhatnak a megítélt pénzből.
Közlése szerint a program második fordulójában 1579 vállalkozás nyújtott be pályázatot, míg az eredeti keretösszeg 6,5 milliárd forint.
„Ma abban állapodtunk meg elnök úrral, hogy minden, érvényes pályázatot benyújtó vállalkozás nyerni fog, és hogyha ehhez még meg kell emelni a keretösszeget, akkor természetesen ezt meg fogjuk tenni” – tudatta.
