Bár a hivatalos statisztikák szerint egyes városokban, így Újvidéken is az átlagfizetés meghaladja a 100 ezer dinárt, sajnos még az sem tudja fedezni az átlagos fogyasztói kosarat.
Ha figyelembe vesszük, hogy a szerbiai alkalmazottak mintegy felének fizetése nem haladja meg a 67 ezer dinárt, és hogy a minimálbér csupán 45 ezer dinár, arra a következtetésre juthatunk, hogy Szerbia polgárai közül sokan csak álmodozhatnak az átlagos fogyasztói kosár tartalmáról. Ennél is rosszabb helyzetben vannak a kisnyugdíjasok, és azok, akik szociális segélyben részesülnek, a teljes képet pedig tovább rontja, hogy az alapvető élelmiszerárak drasztikusan emelkedtek a korábbi évekhez képest.
A 2023. októberi lakossági vásárlóerőről szóló jelentésben a Bel- és Külgazdasági Minisztérium megállapítja, hogy az adott hónap átlagos fogyasztói kosara 100 720 dinár volt, ami közel 10 százalékos növekedés 2022. októberéhez képest. A minimális fogyasztói kosár, ami 2023. végén 52 239 dinár volt, az előző évhez képest 9,8 százalékkal volt magasabb.
A nettó átlagkereset Szerbiában 2023. októberében 86 768 dinár volt. Bár a bruttó és a nettó keresetek tavaly mintegy 15 százalékkal nőttek 2022-höz képest, a reálnövekedés csak 1,4 százalék.
Rossz hír, hogy az átlagos fogyasztói kosárhoz az átlagkereset 1,16-szorosát kellene megkeresni.
A fogyasztói árak 2023 és 2022 októbere között közel 10 százalékot nőttek, legnagyobb mértékben az oktatás, a ruházat és a lábbeli, valamint a lakásfelszerelés ára emelkedett, ezt követik a lakhatás, a víz, villany, gáz és egyéb tüzelőanyagok költségei. A fogyasztói kosár szerkezetének összehasonlító áttekintése azt mutatja, hogy a szerb állampolgárok jövedelmük több mint 40 százalékát élelmiszerre és üdítőitalra költik.
A második legnagyobb költség a lakhatási és rezsiköltségek, erre a szerb polgárok átlagosan bevételük 20 százalékát költik. Ruházatra és lábbelire átlagosan 1500-3500 dinárt fordítanak a polgárok. Azt, hogy egyes áremelések nincsenek összhangban a bérnövekedéssel, az is mutatja, hogy 2020-ban egy átlagbéren 134 kilogramm csontos sertéshúst lehetett vásárolni, 2023-ban pedig már csak 111 kilogrammot. Szintén 2021-ben egy átlagkeresetből 717 liter tejet lehetett venni, tavaly pedig 579-et.
A minimális és az átlagos fogyasztói kosár tartalma közötti különbségek arra is utalnak, hogy az alacsonyabb jövedelmű családoknak bizonyos, még az egészséghez, táplálkozáshoz szükséges áruk megvásárlását is nélkülözniük kell.
Szerbiában sok polgár és fogyasztói szövetség azt látja, hogy Szerbiában sok termék drágább, mint más országokban, ahol magasabb az életszínvonal. Jadranka Tabaković, a jegybankelnök ennek kapcsán elismerte, hogy egyes szerbiai kereskedők visszaélnek a kereskedelmi árréssel, ami túl magas árakat eredményezhet.
