Kosztolányi Dezső és Csáth Géza iránti érdeklődésem gimnazista éveimre nyúlik vissza. A szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulójaként természetes része volt mindennapjainknak a két alkotó öröksége: nemcsak irodalomórákon találkoztunk műveikkel, hanem rendhagyó iskolai programokon is. Szobrok nyomába eredtünk Szabadka utcáin, Csáth novelláit olvastuk, A varázsló kertjében pedig közelebbről is megismerkedtünk a mű világával, Kosztolányi verseit pedig a Palicsi-tó partján gondoltuk újra. Mindez számunkra nem különleges esemény volt, hanem a gimnáziumi lét természetes része.
Úgy érzem, a vajdasági magyar közösség ma már ritkábban fordul vissza ehhez a gazdag szellemi örökséghez, pedig Kosztolányi és Csáth művei máig meghatározó részei Szabadka kulturális emlékezetének. Írásaik nemcsak megteremtették a századforduló „Sárszegének” irodalmi mitológiáját, hanem olyan kérdéseket is felvetnek, amelyek ma is érvényesek. Különösen fontosnak tartom, hogy mindketten ebből a régióból indultak, ezért műveik számos olyan gondolatot hordoznak, amelyek a vajdasági magyar olvasó számára is ismerősen csengenek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Éppen ezért örömteli látni, amikor fiatal alkotók nyúlnak ezekhez a művekhez. A szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium frissen végzett diákjai, Nagy Mélykúti Csongor rendező és Bálint Németh Bence operatőr, vágó és forgatókönyvíró, Csáth Géza A varázsló kertje című novellájából készítettek kisfilmet. A forgatókönyvet közösen jegyzik, a film eredeti zenéjét Kovács Andor Márk szerezte, a produceri feladatokat Baráth Attila látta el. A filmben Bakos Ádám, Csernik Árpád, Kovács Andor Márk, Szkocsovszki Dávid és Herbut Róbert alakítják a szerepeket. Az adaptációról, az alkotói folyamatról és a film jövőjéről Nagy Mélykúti Csongorral és Németh Bencével beszélgettünk.
Nem a történetet, hanem az érzést akarták megfogni
A film megszületésének elsődleges oka egy iskolai adaptációs feladat volt, amely azonban hamar túlnőtt az eredeti kereteken. A készítők szerint A varázsló kertje nemcsak irodalmi alapanyagként bizonyult izgalmasnak, hanem különleges hangulata és vizuális világa miatt is rengeteg lehetőséget kínált. Nagy Mélykúti Csongor szerint a választásban személyes kötődésük is szerepet játszott:
„A történet helyszíne mellett szinte minden nap elmentünk, amikor iskolába haladtunk, emiatt még inkább magunkénak éreztük Csáth Géza novelláját.”
A fiatal alkotók azonban nem egy hagyományos adaptációt szerettek volna létrehozni. Nem a novella cselekményének pontos filmes újramesélése volt a céljuk, hanem annak a különös, széteső életérzésnek a megragadása, amely Csáth művének egyik legfontosabb sajátossága.
„Nem a cselekményt akartuk lemásolni, hanem inkább egy érzést tükrözni a néző felé.”
Az irodalmi szövegtől a filmkockákig
A forgatókönyv kialakítása hosszabb közös alkotói folyamat eredménye volt. A két fiatal többször összeült, jelenetről jelenetre építették fel a történetet, és több változat után jutottak el a végleges verzióig.
Csongor szerint a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy egy nehezen megfogható irodalmi világot kellett filmes nyelvre fordítani:
„Mivel az alapmű is elég absztrakt, nincs egy konkrét, lekövethető cselekmény, ezért az volt a legnehezebb, hogy létrehozzunk egy olyan világot, amely ugyanígy elborult és összefüggéstelen, viszont ebben a káoszban mégis legyen egy történeti szál, amelybe a néző kapaszkodhat.”
Fekete-fehér, torzult valóság
A film különleges vizuális világának kialakításában Németh Bence operatőri munkája meghatározó szerepet játszott. Az alkotók egyik fontos inspirációja a francia A gyűlölet (La Haine) című film volt. Bence a képi világ kialakításáról így beszélt:
„Legelőször közösen megegyeztünk abban, hogy A gyűlölet képi világához hasonlót szeretnénk létrehozni: fekete-fehér, kontrasztos, kissé szemcsés látványt.”
A vizuális koncepció azonban tovább épült: a halszemoptika, a tág gyújtótávolságok és a 4:3-as képarány mind azt szolgálják, hogy a néző ne csupán szemlélje, hanem át is érezze a film bizonytalan, torzult világát.
A forgatókönyv csak az első lépés volt
A készítők szerint a forgatás során derült ki igazán, hogy egy film nem feltétlenül marad meg teljesen annak, amit papíron elképzeltek. Csongor szerint az improvizáció sok esetben hozzáadott az elkészült alkotáshoz:
„Hiába lehet egy forgatókönyvet a lehető legalaposabban megírni, a film valójában a forgatás közben kezd igazán formát ölteni. Megírva, bemagolt szöveggel ezt nem lehetett volna ugyanígy átadni.”
Hol találkozhat a közönség a filmmel?
A film már bemutatkozott a Középiskolások Szín- és Filmművészeti Vetélkedőjén (KSZFV), bekerült a Malter Vándor Filmfesztivál nyári vetítéssorozatába, a közeljövőben pedig online is elérhetővé válik.
A készítők célja, hogy minél több nézőhöz eljusson az alkotás, ezért további fesztiválokon és pályázatokon is szeretnének részt venni. A közös filmes munka folytatásának lehetőségét sem zárják ki.
Mit jelent valójában A varázsló kertje?
Bence szerint:
„A varázsló kertje szerintem valahol mélyen a nosztalgiáról szól, az emlékek, ismert dolgok és helyek összemosódásáról, és arról, hogy van, amit érdemes megtartani a múltunkból, és van, amit felesleges hajszolni.”
Csongor szerint:
„Számomra A varázsló kertje részben azt mutatja meg, hogy minden ember a saját nézőpontján keresztül éli meg a világot, és vannak az életben dolgok, amelyeket nem kell túlzottan komolyan venni.”
Talán éppen ez a legfontosabb üzenete ennek a filmnek: hogy a vajdasági magyar kulturális örökség nem egy lezárt múlt, amelyhez csak visszatekinteni lehet, hanem olyan élő hagyaték, amelyből új történetek és új alkotások születhetnek. A fiatal alkotók munkája pedig azt mutatja, hogy Csáth Géza világa ma is képes megszólítani egy új generációt.
Dévity Tamás
