Szerbiában a jelenlegi hőhullám idején sem vezettek be egyetlen konkrét, kötelező érvényű intézkedést sem a munkavállalók védelmére – mutatott rá Mario Reljanović munkajogi szakértő.
Hozzátette, hogy jelenleg minden a Köztársasági Rendkívüli Helyzetek Törzsének ajánlásaira korlátozódik, amelyek elsősorban a szabadtéri munkavégzésre vonatkoznak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Reljanović elmondta, hogy a Köztársasági Rendkívüli Helyzetek Törzse továbbította ajánlásait a helyi szerveknek, amelyeknek fel kell mérniük a saját területükön kialakult helyzetet, és szükség esetén további ajánlásokat vagy intézkedéseket kell hozniuk. Ugyanakkor nem számít arra, hogy kötelező érvényű döntések születnének.
Emlékeztetett arra, hogy a szerb kormány és a Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Igazgatóság évek óta rendszeresen tesz közzé ajánlásokat, ezek azonban nem kötelezőek, csupán arra hívják fel a munkáltatók figyelmét, milyen intézkedéseket kellene meghozniuk annak érdekében, hogy a törvényben előírt biztonságos és egészséges munkafeltételeket biztosítsák alkalmazottaik számára.
Mint mondta, az ajánlások többnyire a szabadtéri munkavégzésre vonatkoznak, amikor a hőmérséklet meghaladja a 36 Celsius-fokot, míg a többi munkavégzési forma esetében gyakorlatilag nincsenek külön előírások.
Reljanović szerint a munkáltatóktól elvárják, hogy biztosítsák a megfelelő védőfelszerelést, elegendő ivóvizet, gyakoribb és rövidebb pihenőidőket, valamint úgy szervezzék meg a munkát, hogy felismerjék és megelőzzék a hőguta következményeit.
Hozzátette, hogy a szabadtéri munka 11 és 18 óra közötti kerülésére vonatkozó ajánlás megfelel több európai ország gyakorlatának, ugyanakkor nem kötelező érvényű.
„A munkáltatók kötelesek bizonyos intézkedéseket meghozni, hiszen erre törvény kötelezi őket, azonban annak pontos meghatározása, hogy ezeket mikor és hogyan kell alkalmazni, többnyire elmarad” – mondta Mario Reljanović munkajogi szakértő.
Kiemelte, hogy Szerbiában soha nem vezettek be általános intézkedéseket valamennyi munkavállaló számára a rendkívüli hőség idején, például a kétműszakos munkarendet, amelyet egyes országokban alkalmaznak.
A zárt térben dolgozók helyzetéről szólva Reljanović rámutatott, hogy komoly problémát jelentenek a légkondicionáló nélküli kioszkok és a rosszul szellőző gyárcsarnokok is, ahol az elmúlt években előfordult kiszáradás, kimerültség, sőt olyan eset is, amikor a dolgozók elájultak.
Hangsúlyozta, hogy a törvény kötelezi a munkáltatókat a megfelelő munkafeltételek – így az optimális hőmérséklet – biztosítására, ezeket az előírásokat azonban gyakran nem tartják be.
„Sok felelőtlen munkáltató úgy ítéli meg, hogy olcsóbb kifizetni a szabálysértési bírságot, mint maradéktalanul végrehajtani az összes előírt munkavédelmi intézkedést” – mondta a munkajogi szakértő.
Arra a kérdésre, hogy kihez fordulhatnak azok a munkavállalók, akik nem biztonságos körülmények között dolgoznak, azt válaszolta, hogy az illetékes munkaügyi felügyelőséghez, illetve a munkavédelmi felügyelőkhöz.
Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a felügyelők alacsony létszáma miatt a hatóságok gyakran késve reagálnak, így az ellenőrzések sokszor csak a hőhullám elmúltával történnek meg, amikor már elveszítik gyakorlati jelentőségüket.
Reljanović úgy véli, hogy az egyre gyakoribb szélsőséges hőhullámok miatt módosítani kellene a jogszabályokat, és pontosabb, kötelező érvényű munkavédelmi előírásokat kellene bevezetni.
Hozzátette, hogy a jövőben egyes intézkedéseknek – például az otthoni munkavégzés lehetőségének ott, ahol ez megoldható, a kétműszakos munkarendnek, illetve a munkaszervezés rendkívüli hőséghez való igazításának – kötelezővé kellene válniuk, nem csupán ajánlásként kellene szerepelniük.
