A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) egyes tagjai a testület hétfő esti ülésén azt követelték, hogy a bizottság kérjen bocsánatot a külföldön élő választópolgároktól, amiért nem nyitottak elegendő szavazóhelyet, és úgy döntöttek, hogy a külföldi szavazást a szerbiai időzóna szerint, a Szerbiában zajló szavazással azonos időben tartják meg. Egyúttal azzal vádolták a RIK többségét, hogy „terrort gyakorol a kisebbség felett”.
Sofija Mandić, a RIK tagja úgy értékelte, hogy a polgárok a választásokon való részvételükkel azt akarták megmutatni, hogy ők a szuverenitás hordozói, és kifejezték elégedetlenségüket a hatalomgyakorlás módjával kapcsolatban. Mint mondta, ebbe a körbe valószínűleg a RIK is beletartozik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Ebben a bizottságban úgy születtek meg a döntések, hogy közben semmibe vették azokat, akik a szavazások során kisebbségben voltunk. Hazugságokkal, féligazságokkal, a szótól való megfosztással, az információk visszatartásával, a többség egyszerű terrorral történő szavazati fölényének érvényesítésével és a joggal való visszaéléssel, amelyet jogi formalizmusba burkoltak” – értékelte Mandić.
Reményét fejezte ki, hogy mindennek vége szakad, és a tegnapi választási eredmény azt mutatja, hogy a RIK-be végre „a jog fog belépni, a politika pedig távozik”.
„És remélem, hogy önök, akik részt vettek a többség terrorjában, képesek lesznek megmagyarázni önmaguknak és a hozzájuk közel állóknak is, miért tették ezt, és egyáltalán mit kerestek itt. Őszintén remélem azt is, hogy felelősségre vonják önöket, akár szakmai, akár büntetőjogi felelősségről legyen szó” – mondta Mandić.
Tanasije Marinković, a RIK tagja rámutatott, hogy több olyan helyzet is volt, amikor a törvény és az alkotmány teljesen egyértelműen fogalmazott, a bizottság mégis törvénytelen és alkotmányellenes szavazófülkéket vezetett be. Szerinte ez jól mutatja a visszaélések súlyosságát. Hozzátette, hogy pénzügyi visszaélésekre is sor került.
„A szavazófülkéktől kezdve a külföldi szavazás akadályozásáig egyetlen szóval, egyetlen írásjellel sem indokolták meg ezeket a döntéseket. Mi ez, ha nem a többség terrorja? Ez a többség legdurvább terrorja, amikor semmibe veszik a józan észt” – fogalmazott Marinković.
Úgy vélte, meg kellett volna indokolni, miért nem nyitottak szavazóhelyeket ott, ahol erre jogos indokok és a polgárok jogos érdekei is fennálltak. Hangsúlyozta, hogy ez az alkotmány által garantált jog.
„Akkor dobjuk ki az alkotmányt, és mondjuk ki, hogy abból semmi sem érvényes. Arról már nem is beszélve, hogy a külföldön élő polgárok szavazási idejének meghatározása kizárólag a RIK felelőssége. Szerintem itt ki kellene mondani: bocsánatot kérünk, polgárok, amiért terrorizáltunk benneteket. Ez a többség terrorja a kisebbség felett. Elnézést, de szégyelljék magukat!” – mondta.
A RIK tagja, Željka Radeta visszautasította azt a vádat, hogy a bizottság többsége terrorizálta volna a kisebbséget. Hangsúlyozta, hogy a törvény szerint a döntéseket a többség hozza meg.
„A többség dönt. Most ez a többség van. A mostani választások után majd egy másik lesz. A következők után pedig egy harmadik. Nincs itt semmiféle terror, a döntések egyszerűen a törvénnyel összhangban születnek” – mondta Radeta.
Ivan Šebek, a RIK tagja és az Egyetemista lista képviselője a választási bizottság nevében bocsánatot kért a külföldi szavazás megszervezésének módja miatt. Úgy vélte, hogy a teljes RIK-nek is így kellene tennie.
Vladimir Dragaš, a RIK másik tagja szintén úgy értékelte, hogy a külügyminisztérium és a RIK egyaránt vétett a külföldön élő polgárokkal szemben. Mint mondta, a külföldi választópolgárok nagy arányban éltek szavazati jogukkal, annak ellenére, hogy nem biztosították számukra a szokásos időpontban történő szavazás lehetőségét, mivel a szavazást a szerbiai időzónához igazították.
„Arra kell törekednünk, hogy ilyen dolgok a következő alkalommal ne ismétlődjenek meg” – mondta Dragaš.
Felhívta a figyelmet a választás napján tapasztalt, UV-lámpákkal, elemekkel és szavazási jelölőspray-kkel kapcsolatos „bakikra” is. Véleménye szerint ezek az idei RIK-es közbeszerzés nem megfelelő lebonyolításának tudhatók be.
„Ennek következtében az embereknek a nap folyamán többször is ugyanazokra a szavazóhelyekre kellett kiszállítaniuk a választási anyagokat” – közölte Dragaš.
David Krstić, a RIK tagja köszönetet mondott a szavazóhelyi bizottságok tagjainak, amiért a választás napján a törvényes keretek között dolgoztak a választási folyamat lebonyolításán, „miközben maga a RIK bizonyos helyzetekben nem mutatott jó példát”. Különösen a külföldi szavazás megszervezését emelte ki.
„Ők megmutatták, hogyan lehet törvényesen lebonyolítani a választást egy szavazóhelyen. Kitartottak, egész nap dolgoztak, egyesek késő éjszakáig, és bármelyik pillanatban készen álltak arra, hogy mindent megtegyenek a szavazás zavartalan lebonyolításáért, és azért, hogy minden választópolgár gyakorolhassa szavazati jogát” – mondta Krstić.
Szavai szerint annak ellenére, hogy a RIK ebben a választási folyamatban „a legbotrányosabb döntéseket a diaszpóra szavazásával kapcsolatban hozta”, a külföldön élő választópolgárok 72–73 százaléka leadta szavazatát.
„Az emberek megmutatták, hogy semmilyen adminisztratív akadály, semmilyen idézőjelbe tett technikai apróság, sem a törvény kijátszása – a késő éjszakai szavazás esetében pedig annak közvetlen megsértése – nem akadályozhatja meg a polgárokat abban, hogy éljenek szavazati jogukkal, és kifejezzék: ők a szuverenitás hordozói, a Szerbiában szavazó több mint négymillió polgárral együtt” – fogalmazott Krstić.
Zlata Jusufović, a RIK tagja elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bizottság az elmúlt időszakban azzal az állásponttal hárította el a felelősséget, hogy nem tartozik a hatáskörébe a választópolgárokra gyakorolt nyomás, a kettős választói névjegyzékek, az autóbuszok és más szabálytalanságok kérdése.
„Másfelől nagyon elégedett és boldog vagyok amiatt, hogy rengeteg polgár ment el szavazni, élt a szavazati jogával, és ma ilyen eredményeink vannak. Így a jövőben talán eljön az idő, amikor az intézmények elkezdik végezni a feladatukat, beleértve a RIK-et is” – közölte Jusufović.
Fotó: Beta
