Vučić a külföldi befektetők tömeges kivonulásával riogat, a vállalatok elárulták, miért zárják be gyáraikat és bocsátják el dolgozóikat

A korábbi szerbiai hatalom azzal riogatja a lakosságot, hogy 30 ezer ember veszítheti el a munkáját a külföldi befektetők távozása miatt. Arról azonban hallgatnak, hogy a gyárbezárások és a tömeges elbocsátások már az ő kormányzásuk idején elkezdődtek, illetve több vállalat akkor jelentette be a kivonulását, írja az N1.

Aleksandar Vučić volt szerb államfő szerint a külföldi befektetők az Egyetemista lista választási győzelme után tömegesen hagyják el Szerbiát.

Vučić különösen aggasztónak nevezte, hogy a vladičin hani Teklas megszüntette a harmadik műszakot, ami szerinte hamarosan 700 munkahely megszűnését eredményezi. Hozzátette, hogy a Drexlmaier már döntött a nagybecskereki gyár bezárásáról, ami további 1150 dolgozót érint.

A Szerb Haladó Párt politikusai szintén az új politikai helyzetet teszik felelőssé a befektetők távozásáért. Vladimir Đukanović szerint az új hatalom el akarja üldözni a befektetőket, Ana Brnabić pedig azt kifogásolta, hogy az Egyetemista lista képviselői nem próbálnak tárgyalni az érintett vállalatokkal.

A gyárbezárások azonban jóval a választások előtt megkezdődtek.

Milan Parivodić, a külföldi befektetésekkel foglalkozó ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Leoni már 2025. július 3-án bejelentette 1200 dolgozó elbocsátását. Ugyanabban az évben a leskovaci Aptiv akár 2000, a Johnson Electric pedig 300 munkahely megszüntetését helyezte kilátásba. A Drexlmaier szintén 2025 februárjában jelentette be 1100 dolgozó elbocsátását.

Parivodić szerint a leépítések elsődleges oka az európai ipar, különösen az autóipar válsága, amely miatt jelentősen csökkentek a megrendelések.

A szakember úgy véli, hogy a szerbiai külföldi befektetések korábbi modellje mára kimerült. Tíz évvel ezelőtt az olcsó munkaerő és a jelentős állami támogatások olyan vonzó feltételeket teremtettek, hogy egyes vállalatok nem egy, hanem két-három gyárat is nyitottak az országban. Ez a gazdaságpolitika azonban hosszú távon fenntarthatatlannak bizonyult.

Zoran Mihajlović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének képviselője szerint a korábbi hatalom elsősorban a létrehozott munkahelyek számára összpontosított, miközben kevés figyelmet fordított azok minőségére és a hazai ipar fejlesztésére.

Ennek következtében Szerbiában számos olyan üzem létesült, amely külföldi nagyvállalatok számára gyárt alkatrészeket, de nem járult hozzá megfelelő mértékben az önálló, versenyképes hazai ipar kialakulásához.

Vučić eközben azt is állította, hogy az Egyetemista listához közel álló személyek nyomást gyakorolnak hazai vállalkozókra, ami szerinte további több száz vagy több ezer munkahely megszűnéséhez vezethet.

Parivodić ezt apokaliptikus politikai narratívának nevezte, amely azt próbálja elhitetni a lakossággal, hogy a korábbi vezetés nélkül semmi sem működhet.

Hangsúlyozta, hogy a hazai és külföldi befektetők számára egyaránt a jogbiztonság a legfontosabb. A beruházások kiszámíthatóságát nem egyetlen politikus jóindulatának, hanem a jogállamiságnak és az átlátható eljárásoknak kell garantálniuk.

Mit mondanak maguk a vállalatok?

Az N1 megkereste azokat a külföldi cégeket, amelyeket a korábbi hatalom képviselői a befektetők távozásával kapcsolatban emlegettek.

Leoni

A vállalat közölte, hogy az európai autóipar évek óta válsággal küzd, ezért a Leoni-csoport és szerbiai leányvállalata is komoly kihívásokkal szembesül. A társaság már intézkedett működésének stabilizálása érdekében, többek között a hatékonyság növelésével és a termelési kapacitások kiigazításával. A vállalat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindhárom szerbiai üzeme – Prokupljéban, Nišben és Kraljevóban – a terveknek megfelelően működik.

Swarovski

A Swarovski megerősítette, hogy továbbra is elkötelezett szerbiai tevékenysége mellett, és folytatja a termelést az országban. A vállalat szerint jelenlegi szerbiai üzleti terveik változatlanok. Arra azonban nem adtak konkrét választ, hogy terveznek-e újabb beruházásokat vagy kapacitásbővítést.

Hozzátették, hogy elvi okokból nem kommentálnak politikai eseményeket és találgatásokat.

Valy

A Valy vállalat emlékeztetett arra, hogy már korábban bejelentette valjevói üzemének bezárását és a termelés loznicai gyárba történő áthelyezését. A döntés egy szerbiai ipari átszervezési terv része.

A vállalat több gazdasági tényezővel indokolta a lépést: jelentősen csökkent a zoknik iránti kereslet az európai piacokon, visszaesett a fast fashion szektor értékesítése, emelkedtek az ipari költségek, és a termelési kapacitásokat sem sikerült megfelelően kihasználni.

A társaság elismerte, hogy az átszervezés a dolgozókat is érinti. A szociális következmények enyhítése érdekében együttműködést ígért a helyi intézményekkel, valamint a törvényben előírt lehetőségek alkalmazását.

Azt azonban nem közölte, pontosan hány dolgozó veszíti el az állását.

Magna

A Magna az N1-nek adott válaszában közölte, hogy már 2026 júniusában tájékoztatta az aleksinaci autóülésgyár dolgozóit a foglalkoztatást érintő változásokról. A vállalat 2027 márciusának végéig tervezi végrehajtani ezeket az intézkedéseket.

A társaság hangsúlyozta, hogy a nehéz döntést az üzem gazdasági helyzetének és a megváltozott piaci körülményeknek az alapos mérlegelése után hozták meg.

Az N1 összesen tizenegy vállalatot keresett meg: a Drexlmaiert, az Aster Textilt, a Leonit, a Swarovskit, a Teklast, a Yazaki Europe-ot, a Valyt, az Eurotayt, a Magnát, a Fioranót és a Johnson Electricet.