Az antibiotikumokkal szembeni bakteriális rezisztencia az Európai Unióban évente mintegy 35 ezer ember halálát okozza, és egyre szélesebb körben terjed. A szakértők szerint a közegészségügy egyik legnagyobb kihívásának kezeléséhez átfogóbb megközelítésre van szükség.
„Az antibiotikum-rezisztencia akkor alakul ki, amikor a mikroorganizmusok már nem reagálnak az ellenük alkalmazott gyógyszerekre” – magyarázta Fiona Walsh, az írországi Maynooth Egyetem professzora, akinek kutatásai az emberek, az állatok és a környezet egészségének összefüggéseivel foglalkoznak – írja az Euronews.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A tudósok szerint az antimikrobiális rezisztencia egészségügyi hatása a megfázásnál jóval súlyosabb betegségek, az influenza, a tuberkulózis és a HIV együttes következményeihez mérhető.
Különösen súlyos helyzetbe kerülhetnek azok a betegek, akik többféle antibiotikumnak ellenálló baktériumokkal fertőződnek meg. Az orvosok ilyenkor esetenként több antibiotikumot kénytelenek kombinálni, de előfordul, hogy még ez a kezelés sem vezet eredményre.
A Lancet című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány előrejelzése szerint a bakteriális antimikrobiális rezisztencia 2025 és 2050 között világszerte közvetlenül akár 39 millió ember halálát okozhatja.
A rezisztencia terjedéséhez több tényező is hozzájárul: az antibiotikumok túlzott használata az emberek körében, az állatgyógyászati alkalmazásuk, a nem megfelelő higiéniai és szanitációs körülmények, valamint a környezetszennyezés. A baktériumok és az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességüket biztosító genetikai anyag az emberek, az állatok és a környezet között is terjedhet.
Ezért a kutatók egyre gyakrabban alkalmazzák az úgynevezett „Egy egészség” (One Health) megközelítést, amely abból indul ki, hogy az emberi egészség nem választható el az állatok és a környezet egészségétől.
Walsh szerint ugyanakkor számos lehetőség van a baktériumok és a kórokozók visszaszorítására. Az oltások például csökkenthetik a fertőzések számát, ezáltal az antibiotikumok iránti igényt is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a védőoltások szélesebb körű alkalmazásával évente 2,5 milliárd adaggal csökkenthető lenne az antibiotikumok globális felhasználása.
A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a baktériumok egymással is versengenek, ezért a szervezet egészséges baktériumflórája szintén segíthet a fertőzések leküzdésében.
A megoldást tehát nem kizárólag új antibiotikumok kifejlesztése jelentheti, bár ezek továbbra is fontosak. A kutatásoknak az oltóanyagok fejlesztésére, a szennyvíztisztítás javítására, valamint az élelmiszer-termelés teljes láncában az állatok egészségének megőrzésére is ki kell terjedniük.
