A Szabad Magyar Szó az ötvenhatos magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján indult, részben ezzel is tisztelegve a hősök és áldozatok emléke előtt. Példaképeket persze sokfelé találhat magának az ember, a forradalmi szellemet azonban mindig kiérleli valami – leggyakrabban az elnyomás. Az tehát, hogy milyen példaképet választunk magunknak, összefügg azzal is, hogy a döntés pillanatában milyen élethelyzetben találjuk magunkat, milyen társadalmi-politikai viszonyok formálják sorsunkat. Milyen erőkkel, hatásokkal, milyen kaliberű elnyomókkal szemben vívjuk meg hétköznapi kis forradalmainkat, a családi tűzhelytől a munkahelyig – és igen, természetesen, a közéleti szerepvállalásig is. Ötvenhat előtt tisztelgünk tehát, amikor a nyílt szókimondásra, az őszinte párbeszédre, (elkendőzésük helyett) a dolgok megvitatására, egymás véleményének kölcsönös tiszteletben tartására, szabad levegővételre buzdítunk azáltal, hogy Szabad Magyar Szó néven egy független közéleti fórumon biztosítunk teret mindazoknak, akik hozzánk hasonlóan ugyancsak ki vannak éhezve minderre.
VISSZHANG című rovatunk első részében azokat az írásokat és publikációkat szemlézzük, amelyek lapunk indulására reflektáltak, s elvitték hírünket a nagyvilágba. Nem riadunk meg a bírálatoktól sem, az építő jellegű kritikát pedig nem sértésnek, hanem segítségnek tekintjük, s ugyanúgy megköszönjük, mint a támogatást.
Tisztában vagyunk azzal is, hogy sokak szemében a Szabad Magyar Szó megjelenése egyfajta „ellenforradalmi” csíny (mint ahogy 33 évig ötvenhatot is annak titulálta az akkori hatalom), igyekeznek marginalizálni az új fórumot, vagy éppenséggel tudomást sem venni róla, mintha soha nem is létezett volna. Ezért is fontos egy ilyen összeállítás és egy ilyen rovat, hogy egy helyen összegyűjstsük és megőrizzük, mit láttak, mit látnak mások a fórum megjelenésében.
Azok pedig, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a vajdasági magyar közéletben kialakuljanak a jelenlegi állapotok; hogy eltűnjön a megszólalás szabadsága, vagy legalábbis az ahhoz szükséges bátorság társadalmi biztonsága; hogy egyeduralkodóvá váljék sajtónkban az egyszólamúság; hogy felülről diktált tézisek közé biggyesszenek kérdéseket az újságírók s munkájuk a mikrofonállvány szerepkörében merüljön ki; hogy ellentmondást nem tűrő „vezérek” irányítsanak mindent: ők azok, akik most éles szavakkal támadják a független közéleti fórumot.
Amikor kell, természetesen vitatkozunk és érvelünk, de meggyőzésükre – akárcsak az olvasó meggyőzésére is – elsősorban munkánk minőségét és magatartásunk következetességét, egyszersmind a kettő összességéből adódó elvszerű, tiszta, szakmai munkánkat tudjuk felkínálni, azok szellemében is, akik emléke előtt kegyelettel fejet hajtunk, s akiket példaképül választunk.
Alábbi első szemelvényes összeállításunkban összefoglaljuk, ki és hogyan reagált fórumunk elindulására, vagyis, hogy milyen megnyilvánulások övezték a Szabad Magyar Szó megjelenését az első napokban. Kaptunk hideget, de meleget is egyaránt… A VISSZHANG rovat a jövőben hetenként, vagy szükség szerint fog jelentkezni.
Vasárnap, 2016. október 23.
8:00 A magyarszo.com internetes cím átirányult a Szabad Magyar Szó honlapjára, de ezt a helyi szolgáltatók névtartomány-kezelési beállításai alapján mindenütt különböző időpontban észlelhették.
8:33 A magyar nyelvű sajtóban elsőként a Vajdaság Ma hírportál reagált a Szabad Magyar Szó megjelenésére. Basity Gréta azt írta: „Vasárnap délelőtt nem kis meglepetés érte azokat, akik beütötték az egyetlen vajdasági magyar nyelvű nyomtatott napilap internetes címét. A www.magyarszo.com címen ugyanis egy Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta az olvasókat, amely a honlap fejléce értelmében független közéleti fórum.”
A VajMa volt a legfrissebb: Az első híradás a Szabad Magyar Szó indulásáról
A cikk korrekt módon összegzi, kivonatoltan ismerteti lapunk nyitó napjának anyagait és azok tartalmát, felsorolja a szerzőket és közli az alapítók elképzeléseit, indokait a cselekvésre. Külön említi Purger Tibor Miért – és miért nem című írását, Vígi Zoltán Valódi kérdésre őszinte választ című vezércikkét, valamint Kókai Péter és Pressburger Csaba közösen jegyzett, Ahol a hír szent és a vélemény szabad című szövegét. „Akik a Facebookon megosztott magyarszós szövegekre kattintanak, őket a következő üzenet fogadja: »A keresett tartalom ezen a címen sajnos már nem érhető el. Ismerje meg és kövesse a Szabad Magyar Szót itt, ezen a honlapon«” – írta a Vajdaság Ma.
11:34 A szerb nyelvű N1 televízió, amely az amerikai CNN-nek a volt Jugoszlávia térségében működtetett hálózatához tartozik, honlapján közölte a Beta hírügynökségnek a Szabad Magyar Szó indulásáról kiadott jelentését. Összeállításukban idézték Vígi Zoltán főszerkesztő nyilatkozatát, miszerint az új lapot kezdetben nagyjából tíz újságíró készíti, akik közül néhányan egyelőre nem írják alá teljes névvel a cikkeiket, amíg jogilag nem rendeződik a helyzetük.
A Beta híradása az N1 tévé honlapján
Emlékeztetnek arra is, hogy a nyáron a Magyar Szó akkori szerkesztőségének egy része tüntetésen tiltakozott az ellen, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) túl nagy befolyást szerzett a lapban. Az újságírók, akárcsak a szakmai nyilvánosság, már akkor figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Szóra hatalmas politikai nyomás nehezedik, mert a legerősebb vajdasági magyar párt, amelyik rátelepedett az újságra, kizárólagos cenzúrát gyakorol – olvasható a jelentésben.
A GradSubotica című, magánkézben lévő szabadkai, helyi hírportál szinte ugyanezzel a szöveggel és azonos tartalommal tette közzé a Beta hírügynökség jelentését.
A GradSubotica cikke ma már elérhetetlen. (Ezen az archív képernyőmásolaton töröltük a felhasznált böngésző vonatkozásmentes adatait.) Az egyetlen különbség, hogy ők a VISSZHANG fenti címképét használták fel cikkükhöz illusztrációként.
Az Autonomija című politikai hírportál nemcsak ismertette a Beta hírügynökség jelentését, de arra építve alaposan fel is dolgozta a témát. Egyebek mellett idézték az igazgatóbizottság („upravni odbor”) közleményét, amely szerint jogi lépéseket tesznek a domain visszaszerzése érekében. A testület álláspontja szerint ugyanis a Szabad Magyar Szó alapítói „eltulajdonították” a Magyar Szó szellemi tulajdonát, és – mint fogalmaztak – már a cégnyilvántartásban is úgy regisztrálták, hogy a magyarszo.com internetes cím a nyomtatott lap kiadójának tulajdona. (Az igazgatóbizottságnak ezek az állításai nem felelnek meg a valóságnak.)
Az Autonomija c. értelmiségi portál már a legelején alaposan körbejárta a témát
A terjedelmes cikk idézi az igazgatóbizottsági közleményt, miszerint a Szabad Magyar Szó alapítóinak célja az volt, hogy zavart keltsenek az olvasókban, annak érdekében, hogy a saját politikai és ideológiai meggyőződésüket terjesszék, propagálják, népszerűsítsék. Kitérnek arra is, hogy a testület véleménye szerint az, ami történt, példátlan lépés, és az újságírókhoz, értelmiségiekhez, a szellem embereihez méltatlan viselkedés. Mint írják, a Szabad Magyar Szó alapítóinak inkább egy saját honlapot kellett volna létrehozniuk, és azt felépíteniük ahelyett, hogy eltulajdonítsák mások szellemi termékeit.
Az Autonomija cikke kitér arra is, hogy a Magyarszo.com soha nem is volt a Magyar Szó tulajdona – a cégregiszter tehát ilyesmit nem is tartalmazhat –, s idézi Vígi Zoltán szavait, amelyek szerint a Szabad Magyar Szó tulajdonképpen a lap vezető újságíróinak korábbi menesztése, kirúgása miatt jött létre. A lapvezetés által gyakorolt brutális politikai cenzúra a nyomtatott újságból kigyomlált minden olyan véleményt, amely nem egyezik az uralkodó politikai struktúrák álláspontjával, bírálatnak a hasábjain helye nincs, semmiféle más meggyőződésnek egyáltalán nem adnak sem teret, sem publicitást.
A cikk ugyancsak idézi Purger Tibor szavait, amelyek szerint a sajtószabadság alapvető emberi jog, ami megilleti a nemzeti kisebbségeket is. A társadalomban senkinek sincs joga arra, hogy elnémítsa, elhallgattassa a más véleményeket, illetve azok képviselőit. A kisebbségi sajtót is megilleti a pluralizmus, és nem csak a felülről irányított egyszólamúság – idézik Purger Tibor szavait.
13:23 A Magyar Szó délután anélkül tette közzé szerkesztőségi közleményét Új címen a honlapunk címmel, hogy bármilyen szinten is említette volna a Szabad Magyar Szó nevét, illetve egy új, ekkor indult internetes kiadvány, egy független közéleti fórum létezését. Mindössze annyit írtak, hogy „Szombat óta a Magyar Szó internetes kiadása a korábbi magyarszo.com helyett a magyarszo.rs címen olvasható.
Hosszas magyarázat helyett annyit kötelesek vagyunk elmondani olvasónknak, hogy Purger Tibor, aki huszonöt évvel ezelőtt a Magyar Szó tudósítójaként került Washingtonba, szombaton 20 óra után tájékoztatta e-mailben a főszerkesztőt arról, hogy »felfüggeszti az együttműködést«, és szinte azonnal új honlapot indított a magyarszo.com címen. A »hőskorban« Purger egy amerikai szerveren nyitotta meg honlapunkat, és az ő nevére jegyezték be. A Magyar Szó vezetőségének több alkalommal szándékában állt módosítani a tulajdonjogon, épp azért, hogy a mostanihoz hasonló eset ne történhessen meg. Legutóbb egy hackertámadás vetette föl ezt a kérdést, végül azonban Purger akciója késztette a szerkesztőséget új domain választására. […] A változással kapcsolatban felmerülő esetleges további kérdésekről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.”
A Magyar Szó első közleménye a napilap helyreállított honlapján, ami annak eredeti, szerbiai internetkód-végződésű címére tért vissza. A közleményt a szerkesztőség nevében senki nem írta alá.
A Magyar Szó közleménye a lap 2016. október 24-i számának nyomtatott címlapján
Komolyabb változtatás nélkül, az előzővel szinte szó szerint megegyező szöveg jelent meg a nyomtatott Magyar Szó másnapi, 2016. október 24-i számának címlapján: „Tegnap óta a Magyar Szó internetes kiadása a korábbi magyarszo.com helyett a magyarszo.rs címen olvasható. Hosszas magyarázat helyett el kell mondanunk olvasóinknak, hogy Purger Tibor, aki huszonöt évvel ezelőtt a Magyar Szó tudósítójaként került Washingtonba, szombaton 20 óra után tájékoztatta e-mailben a főszerkesztőt arról, hogy »felfüggeszti az együttműködést«, és szinte azonnal új honlapot indított a magyarszo.com címen. A »hőskorban« Purger egy amerikai szerveren nyitotta meg honlapunkat, és az ő nevére van bejegyezve. A Magyar Szó vezetőségének több alkalommal szándékában állt módosítani a tulajdonjogon, épp azért, hogy a mostanihoz hasonló eset ne történhessen meg. Legutóbb egy hackertámadás vetette föl ezt a kérdést, végül azonban Purger akciója késztette a szerkesztőséget új domain választására.Arról is tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a levélcímünk is hasonlóképp megváltozott, tehát a magyarszo.rs címre kell küldeni a leveleket.
A változással kapcsolatban felmerülő esetleges további kérdésekről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.”
20:57 Az október 23-i esti híradójában a Vajdasági Rádió és Televízió is beszámolt a Szabad Magyar Szó indulásáról, s röviddel később az erről elhangzott összefoglalót a tévé honalapján is közzétették – ezzel a kísérőszöveggel: „Vasárnap délelőtt meglepetés érte azokat, akik a Magyar Szó internetes címét írták be, ugyanis a számítógép ekránján a Szabad Magyar Szó feliratú logó fogadta őket, amely a honlap szerint egy független közéleti fórum. Az impresszum szerint az új portált a »szabad vajdasági magyar újságírók« szerkesztik.”
Kókai Péter telefonos tévé interjúja itt is meghallgatható:
Kókai Péter elmondta: „Maga az alapítás teljesen jogszerű és törvénytisztelő olyan értelemben, hogy annak a bizonyos címnek, a Magyarszo.com címnek a tulajdonosa, regisztrált tulajdonosa maga Purger Tibor, tehát ezen túlmenően az ő döntése, az autonóm döntése, hogy ott milyen tartalmakat kíván elhelyezni. Mi úgy véljük, hogy a jelenlegi, a mai Magyar Szó már nem, messze nem tölti be azt a közszolgálati feladatot, ami igazából a küldetése. Letévedt a helyes útról és egyetlen párt, egyetlen szűk hatalmi érdek kiszolgálójává, feltétel nélküli kiszolgálójává vált. Amennyiben fontos még számunkra a Magyar Szó névnek a hitele és a tekintélye, akkor úgy gondoljuk, hogy ez nemcsak egy lehetőség, amivel élni kell, hanem emberi, szakmai, erkölcsi kötelesség is.”
Ökrész Rozália, a Magyar Szó kiadójának igazgatója nem volt hajlandó nyilatkozni a televíziónak, a híradó munkatársait a Magyar Szó új honlapcímére irányította, így az adásban csak az ott olvasható közleményt ismertethették.
Itt kell még elmondanunk azt is, hogy miután megérkezett, a Szabad Magyar Szó azonnal közölte Németh Zoltánnak, a nyomtatott Magyar Szó főszerkesztő-helyettesének a minket bíráló levelét, majd pedig Kókai Péternek, a Szabad Magyar Szó egyik alapítójának az erre adott válaszát. Utóbbi közzétételére azonban a Magyar Szó azóta sem volt hajlandó.
Hallgat az MTI (azóta is)
Ha már a az MTI tudósítója vasárnap kora reggel ennyire ébren és ennyire éber volt, akkor az állami ügynökséget vajon miért nem tudósította olyasmiről, amiről a szerb hírügynökségek siettek beszámolni? Vagy netán a hírügynök megtette a magáét, ám a pesti hírparancsnokság úgy döntött, hogy el kell hallgatni a történteket, hátha el lehet hallgattatni a független közéleti fórumot…
S habár a Magyar Távirati Iroda belgrádi tudósítója, [Butás] Markovics Annamária a Vajdaság Ma hírportálnál is több mint egy órával korábban, 2016. október 23-án, 7:25-kor reagált a Facebookon a Szabad Magyar Szó megjelenésére, az általa tudósított magyar állami hírügynökség azóta sem vesz tudomást az új, független vajdasági magyar közéleti fórum létezéséről. Egyetlen egy tudósításában, semmilyen kontextusban sem említi lapunkat. Talán azt feltételezik, hogy ami(t/ről) a hatalom (el)hallgat(tat), az nem is létezik. Sok szerencsét hozzá!
Ennyi volt dióhéjban az első nap története. A VISSZHANG rovat vissza-visszatér majd a folytatásra.
Archívum
Az összeállításunkban feldolgozott, szemlézett cikkeket olvasóink is csonkítás nélkül áttekinthetik:
Utó-mottó: „Kell még mondanom valamit, Ildikó?”
