John F. Kennedy, az USA 35. elnöke (1961–1963) Fotó: Fehér Ház)
Ma hatvan évvel ezelőtt, 1963. november 22-én a texasi Dallasban gyilkolták meg John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét, aki Joe Bidenig az egyetlen katolikus vallású elnök volt. Ez az elnökgyilkosság azóta is az amerikai történelem egyik legnagyobb rejtélye maradt, annak ellenére, hogy a vizsgálatot levezető Warren Bizottság egyértelműen a magános merénylőnek tulajdonította a gonosztettet, akit ráadásul két nappal később, tévékamerák kereszttüzében és FBI-ügynökök kíséretében szintén meggyilkoltak.
Három pillanatképpel emlékezünk a rejtély utóéletéről. Az első az elnök öccséről, a néhai Edward Kennedy szenátorról szól. Az ezredforduló tájékán a washingtoni Brookings Intézetben vett részt egy zártkörű ebéden, ahol remek hangulatban lévén az akkori időszak legizgalmasabb politikai kérdéseiről lehetett vele beszélgetni minden sajtónyilvánosság nélkül. A háromórás beszélgetés vége felé valaki megkérdezte tőle, hogy elfogadta-e a sok tragédiát megélt Kennedy család a Warren Bizottság jelentését. Úgy emlékszem a pillanatra, mintha ma történt volna, mintha egy lassított filmet néznék: az addig vidáman cseverésző, mosolygós szenátor arcáról lefagyott a mosoly, a teremben síri csend uralkodott el, és hosszú, már-már kínos másodpercek teltek el, mígnem Kennedy halkan megszólalt: „Hagyjuk ezt!” A társaság azon nyomban szótlanul széledni kezdett…
Percekkel a merénylet előtt: Dallas, 1963. november 22. (Fotó: RawStory)
Az egyik délnyugati amerikai egyetem a 60-ik évfordulóra rendkívüli tudományos tanácskozást szervez Alec Baldwin támogatásával, amelyen kriminológusok és más szakértők tárgyalják újra az elnökgyilkosság körülményeit. Minden összeesküvés-elméletet félretéve, komoly körülmények maradtak feltáratlanul a Warren Bizottság jelentésében, sőt fontos tárgyi bizonyítékok „kallódtak el”. Létezett például egy olyan golyó is, amit a First Lady testőre a kórházban az elnök hordágyára helyezett (ő találta meg az elnöki autó hátsó ülése mögött), és amivel a jelentés egyáltalán nem foglalkozott, holott annak a golyónak az útja nem egyezik meg a hivatalos változatéval.
A gyilkos golyó, a hivatalos változat szerint (Fotó: USA Nemzeti levéltár)
Amerikai politológusok egész sora (e sorok szerzőjét is beleértve) állítja magáról, hogy az 1963-as merénylet nyomán kezdett érdeklődni a politika iránt. Abban szinte mindannyian biztosak vagyunk, hogy az USA — és minden valószínűség szerint az egész világ — történelme másként alakult volna, ha nem gyilkolják meg Kennedyt.
A merénylet utáni pillanatok: Jackie Kennedy, az elnök felesége a gépkocsi hátsó csomagtartójára mászik, a testőrök pedig éppen ráugranak a kocsira. A háttérben nézelődők is a földre vetik magukat a lövés(ek) hallatára. Dallas, Texas, 1963. november 22. (Fotó: USA Archives)
