November 28-án hajnaltól újra járnak a vonatok Szabadka és Szeged között. A vonalon 2940 napig, azaz valamivel több mint 8 évig nem volt közlekedés, de ez nem az első ilyen: egyszer 17 évig szünetelt a forgalom.

A vonal a XIX. századig nyúlik vissza, ahogy a legtöbb vasút a világon. A magyar tulajdonban lévő Alföld–Fiumei Vasúttársaság által üzemeltetett Nagyvárad és Eszék közötti vasút egyik szakasza volt sokáig. A Szeged-Rókus–Szabadka–Zombor közötti, 101 km hosszúságú szakaszt 1863-tól kezdték építeni, és 154 évvel ezelőtt, 1869-ben adták át a forgalomnak, írja összefoglalójában a Szegeder.

„Mint előre is látható volt, városunk úgyszólván gőzerővel halad; az ipar és kereskedelem virágzásnak indul, mert nem csak, hogy pár hó óta legkevesebb 20 új üzlet nyittatott Szabadkán, de sok, az ipart és kereskedelmet emelő különféle egyletek is részint alakultak, részint alakulóban vannak, így a »szabadkai takarékpénztár és népbank« már alakulásának ily rövid ideje alatt is oly kedvező eredménynyel működött, hogy már házat akar venni” – írta a Budapesti Közlöny 1869 októberében, nemsokkal a vonal indulása után.

…

Az 1971-es közlekedéspolitikai koncepció következtében a vasúti személyszállítás megszűnt a vonalon, amit csak 1988-ban indítottak újra. Ezt követően a vonal főleg a kishatárforgalomra szorítkozott, a szerbiai szakasz rossz műszaki állapota miatt.

A vasútvonal két fénykora volt 1988 és 2015 között: a 90-es években, amikor a Moszkva–Belgrád közötti Puskin expressz is erre közlekedett, illetve 2005 és 2007 között, amikor a Bzmot-szerelvények a Szeged–Szabadka–Kiskunhalas útvonalon közlekedtek, kétszer is keresztezve a határt. Azonban a szerb Sinobuszok gyakori üzemképtelensége és a pálya rossz állapota miatt megszokottak voltak a késések. 2009-től a röszkei és horgosi határállomáson át kellett szállni a másik szerelvénybe.

2013-ban a szerb vasút az új 711-es motorvonatokra cserélte a Sinobuszokat, de a pálya állapotára és a migrációs válságra hivatkozva nem lehetett fenntartani a személyforgalmat, amit 2015-ben leállítottak.

A Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításával a Szeged–Szabadka-vasútvonal reaktiválása került napirendre, hogy kerülőútként szolgáljon a teherforgalom számára. Ami szomorú olyan szempontból, hogy az nem volt elég indok, hogy egy 105 és egy 170 ezres város ennyire közel nem kéne vasút nélkül legyen, kellett hozzá a külön érdek, állapítja meg a Szegeder.

A teljes szöveget itt olvashatja.

  Ganz gyártmányú Árpád sorozatú (TAS) sínautóbusz Szabadka állomáson 1937-ben

(Fotó: Indóház / Fortepan)