Az Ethical Consumer (Etikus Fogyasztó) nevű nonprofit szervezet megvizsgálta a legnagyobb csokoládémárkák kakaóbeszerzési gyakorlatát, és úgy találta, hogy a vizsgált 82 márka közül mindössze 17-et gyártanak olyan kakaóból, amelynek termelői elég pénzt kapnak a felvásárlótól a megélhetésre. Vagyis a szervezet szerint a csokoládék nagy részét a harmadik világban (nagyrészt Afrikában) élők nyílt kizsákmányolása révén szerzett alapanyagból állítják elő.

A jelentés szerint nagy a valószínűsége, hogy a Mikulásra és karácsonyra beszerzett csokoládék, szaloncukrok és egyebek olyan kakaót tartalmaznak, amelyet részben gyermekmunkával termeltek, írja a Guardian. A világ kakaótermésének 60 százaléka Nyugat-Afrikából, főként Ghánából és az Elefántcsontpartról származik, ahol a felmérések szerint a kakaóföldek 40-60 százalékán dolgoztatnak gyerekeket.

Bár az Ethical Consumer szerint vannak olyan gyártók, amelyek tisztes árat fizetnek a kakaóért, és együttműködnek a harmadik világbeli termelők és a természet kihasználása ellen küzdő Fairtrade Internationallel, illetve a Rainforest Alliance-szel, de a cégek nagy többsége (közöttük a legismertebb márkák tulajdonosai) nem tartozik közéjük.

Manapság már gyakorlatilag minden élelmiszeripari világcég megalkotta a saját etikai kódexét és fenntarthatósági keretrendszerét. A fogyasztóvédelmi szervezet szerint azonban ezek csak PR-célokat szolgálnak, és a gyártók rendszerint csak az afrikai felvásárlókig követik vissza, hogy a beszerzett kakaó valóban etikus forrásból származik-e. Az, hogy a felvásárló honnan szerzi be a kakaót, és valós adatokat közöl-e a vevőivel, általában ismeretlen marad.

A brit Channel 4 tévécsatorna tavaly dokumentumfilmet forgatott olyan tízéves ghánai gyerekekről, akik a Mondelēz ellátási láncának részeként machetékkel aratták a kakaót. A Mondelēz-hez olyan márkák tartoznak, mint a Milka, a Côte d’Or, , az Oreo, a Toblerone vagy a Cadbury. A dokumentumfilmben elmondták, hogy a kakaótermesztők kevesebb mint napi 2 fontot (883 forintot) kapnak, amiből a felnőtt munkásokat nem lehet megfizetni, írja a Magyar Hang.

A Chicagói Egyetem kutatása szerint a kakaótermesztő országokban élő gyerekek 43 százaléka (1,56 millió gyermek) vesz részt veszélyesnek ítélt gyermekmunkában. A gyerekeket gyakran a szüleik veszik ki az iskolából, és viszik el őket a kakaóföldekre, hogy ott dolgozzanak. Bár Ghánában és az Elefántcsontparton is törvény tiltja a gyermekmunkát, a gyakorlatban ezt meglehetősen nehéz kiküszöbölni.

Bár a helyzet alapvetően a kakaó alacsony felvásárlási ára miatt alakult így, a mérsékeltebb szakértők azt is megjegyzik, hogy az ellátói oldalon is mindent megtesznek, hogy elrejtsék az etikátlan gyakorlatokat a vevők (vagyis a nagy csokoládéipari cégek) elől. A kakaót rutinszerűen adják-veszik egymás között a termelők, főként azért, hogy követhetetlenné tegyék a tényleges eredetét. Hivatalosan természetesen sem a farmerek, sem a felvásárlók nem vallják be sehol, hogy gyermekmunkának is köze volt a kakaó előállításához. Vagyis a nagy cégeknek (még ha ez valóban érdekelné is őket) nagyon nehéz lenne kizárni, hogy a megvásárolt kakaó egyetlen grammja sem ered gyermekmunkából.