Noha az igazságszolgáltatás reformjáról szóló új törvény elfogadásával Magyarország teljesítette a kohéziós alapok lehívásának feltételeit, további aggályok miatt mintegy 20 milliárd euró marad mindaddig befagyasztva, amíg a magyar kormány nem teljesíti az összes szükséges feltételt – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, közölte az MTI.
Ursula von der Leyen, az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi helyzete és a befagyasztott uniós pénzeszközökről tartott vitán kiemelte, az igazságszolgáltatás reformjáról szóló új törvény szavatolja a bírói függetlenség megerősítését, és korlátozza az igazságszolgáltatásba való politikai beavatkozás lehetőségét. „Ezt kértük, Magyarország pedig teljesítette” – fogalmazott.
A szexuális kisebbséget érintő jogokkal, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok miatt visszatartott pénzeszközök azonban mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Magyarország nem teljesíti az összes szükséges feltételt – szögezte le az uniós bizottság elnöke.
„Célunk mindig is az volt, hogy olyan reformokat szorgalmazzunk a tagállamokban, amelyek javíthatják minden európai életét” – fogalmazott.
Emlékeztetett: időközben Magyarország előfinanszírozást kapott a gazdasági helyreállítást segítő RePowerEU program keretében, ahogy más tagállamok is. Az előfinanszírozásnak nincs feltétele. Ezek a szabályok mindegyik tagállamra vonatkoznak – tájékoztatott.
Hangsúlyozta, a pénzek felhasználását a brüsszeli testület nyomon fogja követni. Az unió érdekeinek, köztük a költségvetés védelme érdekében az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál – tette hozzá.
Az uniós bizottság elnöke Ukrajnával kapcsolatban azt mondta, Kijev néhány hónap leforgása alatt új törvényeket fogadott el egyebek mellett a nemzeti kisebbségek jogainak kiterjesztésére, az igazságszolgáltatás fejlesztésére, az oligarchák politikai befolyásának csökkentésére. „Ezek jelentős eredmények. Ezek is mutatják, milyen sokat jelent számukra Európa. Ukrajna demokratikus intézményei nemcsak a mi ajánlásainkat teljesítik, hanem népük törekvéseit is” – zárta gondolatait Ursula von der Leyen.
Hadja Lahbib belga külügyminiszter beszédében azt mondta, az Európai Unió Tanácsának január elején kezdődött féléves belga elnöksége aggódik a jogállamiság európai helyzete miatt. Mivel nem akarja, hogy sérüljön a jogállamiság elve Magyarország esetében sem, folytatja a 7-es cikk szerinti eljárást, miközben párbeszédet folytat a magyar kormánnyal.
„A jogállamiságra és az uniós költségvetés védelmére vonatkozó intézményei reformok megvalósítására van szükség az uniós pénzek folyósításokhoz” – fogalmazott Hadja Lahbib, majd hozzátette: az uniós belga elnökség folytatja a párbeszédet Magyarországgal és a reméli, hogy a szükséges reformokat végrehajtják, az unió pénzügyi érdekei nem sérülnek.
Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában azt mondta, az Európai Bizottság engedett Orbán Viktor zsarolásának a Magyarországnak járó pénzek egy része felszabadításával. Hozzátette: „ezt most le kell állítani”, ellenkező esetben az EU újabb utat nyit az „orbáni zsarolásoknak”.
Szavai szerint az érvényes uniós szerződések értelmében a tervezett pénzügyi támogatás jár Ukrajnának. A maradék 26 uniós tagország együttműködésében az ukrajnai támogatás elfogadása megoldható – mondta.
„Keménynek kell lenni Orbán Viktorral szemben. A csata nem Magyarországról szól, hanem az európai liberális demokráciáról. Ezt a csatát meg kell nyerni” – mondta Guy Verhofstadt.
A belga politikus végezetül azt tanácsolta az tagországi kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsának, hogy vonja meg Magyarország szavazati jogát az uniós szerződések 7-es cikkének értelmében.
