Ismét Budapesten töltött egy éjszakát az Orient Expressz

A magyar fővárosban töltötte a hétvégét a legendás luxusvonat, melynek múltja számos balkáni történettel is büszkélkedik.

A Párizs és Isztambul között közlekedő „vonatok királya, királyok vonata” leginkább Agatha Christie nevéhez fűződik. A regényből készült Gyilkosság az Orient Expresszen című film a vonat jugoszláviai szakaszát is híressé tette, hiszen Vinkovcinál akad el a vonat a rendkívüli hóesésben. (Noha a valóságban arrafelé nincsenek hegyek, a filmben azokat is látni.)

A krimi királynője mellett számos uralkodónak volt „egy kis kalandja” a vonaton. I. Ferdinánd bolgár cár többször is érdekes viselkedést produkált, a bolgár szakaszon ragaszkodott a mozdony vezetéséhez, amivel „száguldozott”, de olyan is volt, hogy merénylettől tartva bezárkózott a vonaton. II. Miklós orosz cár saját kocsit építtetett magának. Paul Deschanel, aki 1920-ban volt Franciaország elnöke, egyik éjszaka kipottyant a vonat ablakából. Neve a magyarok számára onnan ismerős, hogy elnöksége alatt írták alá a trianoni békeszerződést.

Az uralkodók mellett a hírszerzők, kémek is szerették a vonatot, akkoriban így könnyen utazhattak feltűnés nélkül. A Balkánhoz kötődő legérdekesebb sztori Robert Baden-Powell nevéhez fűződik. Lepkekutatónak adta ki magát és saját rajzokat készített. Csakhogy a lepkékről készült rajzai a valóságban térképek voltak, így továbbította a dalmáciai partvidéken épített erődök helyzetét. Mellette feltűnt még Mata Hari is a vonaton, Arábiai Lawrence, William Stephenson, vagy „Kertész” Richárd. Utóbbi az ÁVH kódnevét jelentette, hiszen a magyar titkosszolgálat is biztosította a vonat szigorú ellenőrzését a hidegháború alatt.

Ian Fleming egyik James Bond regényében is jelentős szerepet kap az Orient, melynek fedélzetén Sean Connery alakította a híres 007-est.

A vonat Drakulához is kötődik, amikor az Sinaia érintésével közlekedik a román szakaszon.

Agatha Christie kényes volt arra, hogy regényeit ne cincálják szét a forgatókönyvírók. A Gyilkosság az Orient Expresszen olyan jól sikerült, hogy azt nemcsak az írónő, hanem a Filmakadémia is díjazta. Ingrid Bergman Oscar díjat kapott 1974-es alakításáért.

A teljes út nagyjából 80 órányi vonatozást jelentett – és jelent ma is. Az útvonalon, mint egy gyönyörű nyakéken, kiemelkedő gyöngyszemként jelent meg Budapest, mint az utazás éke. A magyar fővárosban jelenleg is különleges élményben lehet része az utasoknak. Egy éjszakát Budapesten alszik a vonat, az utasokat pedig egy napra vendégül látja a város. Közben a vonatot feltöltik, majd megújult élelmiszer-  és egyéb készletekkel roboghat tovább a romániai Sinaia vagy éppen Bécs felé.

Az Orient Expressz személyzetének ruházata az 1920-as évek eleganciáját és az utazás aranykorának hangulatát idézi. A különböző munkakörökhöz tartozó ikonikus egyenruhák pontos felosztás szerint alakulnak a luxusvonaton.

A magyar fővárosban korabeli díszegyenruhában kísérik a vonatot, a pályaudvaron pedig cigányzene várja és búcsúztatja a legendát. Minden áthaladáskor és megállónál tömegek fényképeznek, nézelődnek, kíváncsiskodnak. A stewardok rendkívül kedvesen pózolnak és állnak rendelkezésre egy-egy szelfihez.

Néhány éve a három ikonikus főváros saját kocsit kapott a vonaton, így képviselve Bécs és Prága mellett Budapest hangulatát.

Jelenleg egyik útvonal sem halad át a volt jugoszláviai szakaszon, bár rendelkezésre állna az infrastruktúra. Rövidebb, akár kétnapos utakat is kínál a Belmond Venice Simplon-Orient-Expressz. Jelenleg 4270 angol fontért tölthetünk el egyetlen éjszakát a fedélzeten Párizs és Velence között utazva.

További érdekességekért lapozzák át fotógalériánkat.

Indulásra készen Isztambul felé, Budapest, Nyugati pályaudvar, 2026. szeptember 27. (Fotók: Szappanos Veronika/SZMSZ)