Az 1956-os forradalom leverésének hetvenedik évfordulóján élesedett a nyitottaktak.hu: 60 ezer egykori hálózati személy adatai kereshetők, a beszervezési dossziék 2027 februárjáig követik őket. Már az első órákban előkerült Martonyi, Szita, Járai, Surányi, Karikó Katalin, Kiss-Rigó püspök és Szikora Róbert neve, a levéltár vezetője mégis óvatosságra int: egy karton önmagában nem bizonyít semmit.
A Tisza-kormány 36 évvel a rendszerváltás után, az 1956-os forradalom leverésének hetvenedik évfordulóján megnyitotta az ügynökaktákat: a nyitottaktak.hu-n bárki ingyenesen kereshet mintegy 60 ezer egykori hálózati személy 6-os kartonjai, B-naplói és mágnesszalagos adatai között, a 10 ezer beszervezési dosszié 2027 februárjáig követi őket.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mi nyílt meg, és mi marad zárva?
A megnyitást a szeptemberben elfogadott törvény tette lehetővé. Nem mellesleg, a Tisza kampányának egyik sarokköve volt sokak szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozaltala. Az 1945 és 1990 között működött állambiztonsági szolgálatok iratai közül négy csoport válik nyilvánossá két lépésben. Most az első három: mintegy 60 ezer 6-os karton, a B-naplók és a mágnesszalagok H-adattára. A 6-os kartonra a hálózati személy alapadatait írták: a valódi név mellett a fedőnevet, a beszervezés idejét és módját, a beszervező tiszt nevét és azt, meddig tartott a kapcsolat. A B-naplók sorszám szerint rögzítették, kit szerveztek be 1957 és 1962 között, a mágnesszalagokon 1970 után vezetett H-adattár pedig 58 ezer ügynök adatait és fedőnevét tartalmazza. A fennmaradt mintegy 10 ezer beszervezési dossziét folyamatosan teszik közzé, legkésőbb 2027. február 25-ig; ezek a tartótiszt szemszögéből az egész ügynöki életutat tartalmazzák.
A keresőben a név egy részlete is elég, a találatokat születési évvel, anyja nevével vagy fedőnévvel lehet szűkíteni. A megfigyelt személyek adatait nem hozzák nyilvánosságra, és a hálózati személyek adatai közül is törölték a szexuális orientációra, egészségi állapotra és kóros szenvedélyekre vonatkozó információkat.
A levéltár óvatosságra int
Nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a Kontroll szerint. Az akták olyan rendszerben születtek, ahol mindenkire teljesítménykényszer nehezedett, amit gyakran nem valós eredményekkel igyekeztek kielégíteni. Egy név szereplése önmagában nem bizonyítja, hogy az illető jelentéseket készített; a beszervezettek között sokan maguk is a diktatúra áldozatai voltak. A Rákosi- és Kádár-korszakban 150-160 ezer hálózati személy működhetett, az iratanyag jelentős része megsemmisült. A most közzétett nevek többsége a Portfólió öszeállítása szerint„kisembereket“ takar: kocsmárosokat, boltosokat, buszvezetőket, vasutasokat, határ menti gazdákat.
A társadalmi hatások kezelésére Tarr Zoltán miniszter független szakértői testületet kért fel, történészekkel, szociológussal, pszichológussal és lelkigondozóval.
Volt külügyminiszter, polgármester, alkotmánybíró
Martonyi János, az első és második Orbán-kormány külügyminisztere „Magasdi“ fedőnéven szerepel. Szita Károly, Kaposvár polgármestere kartonja szerint Krakus Péter fedőnéven 1980 júliusában került a BM III/II-höz. Csurka István Raszkolnyikov fedőnéven található meg, de ő még életében beszélt arról, hogy kényszerítéssel szervezték be. Patyi András alkotmánybíró, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnöke „Kocsi Márton“ néven szerepel a III/III-as iratok között. Tarr Zoltán miniszter a sajtótájékoztató után maga posztolt édesapja, Tarr Kálmán érintettségéről. Szijjártó Péter volt külügyminiszter elébe ment a találgatásoknak: közölte, hogy az adatbázisban felbukkanó Szijjártó István Gábor nem a rokona.
Torgyán: ügynök papíron, aki megtagadta a munkát
A néhai kisgazda elnököt 1957-ben, terhelő anyagok alapján szervezték be Szatmári Lajos fedőnéven; hogy ne kelljen együttműködnie, elmegyógyintézetbe utaltatta magát, kartonján a „munkát megtagadta“ bejegyzés áll. Az 1997-es átvilágítás kimondta: nyilatkozatot nem írt alá, jelentést nem adott, a dossziét az eljáró tiszt a saját hibáinak leplezésére nyitotta. Az esete mutatja, miért kell óvatosan olvasni a kartonokat.
Két jegybankelnök a kémelhárításnál
Járai Zsigmond „Bihari“, Surányi György „Otto“ fedőnéven szerepel, mindkettőt foglalkoztatott hálózati személyként a III/II-es kémelhárítás egyik alosztályánál tartották nyilván. Járai korábban elismerte, hogy külföldi útjairól tájékoztatta a kémelhárítást, de tagadta, hogy ügynök lett volna. Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány minisztere „Stefán“ néven 1976-tól, Kádár Béla, az Antall-kormány minisztere „Doki“ néven 1977-től szerepel.
Karikó Katalin és a püspök, akit 1989 nyarán szerveztek be
Karikó Katalin neve a kartonok és a mágnesszalagok között is megtalálható foglalkoztatott hálózati személyként, Lengyel Zsolt fedőnéven, 1978-as beszervezéssel. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő „Raguza“ néven 1981-től a belső elhárításnak jelentett. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, aki évtizedeken át tagadta ügynökmúltját, Lawrence fedőnéven a III/III-1-a ügynöke volt – 1989. június 30-án szervezték be. A katolikus püspöki kar bocsánatot kért azok nevében, akik valóban együttműködtek a pártállammal, de hozzátette: a listán olyanok is szerepelnek, akiket csak megpróbáltak beszervezni, és nemet mondtak.
NANU-NANU, Déva, Quíz – a popsztárok és a kvízmester
Szikora Róbert NANU-NANU fedőnéven volt beszervezett hálózati személy. Dévényi Tibor „Déva“ álnéven III/III-as foglalkoztatott hálózati személyként szerepel. Keresztes Tibor, azaz Cintula kartonját 1966-ban, egyetemistaként nyitották, Kurucz Tibor fedőnéven. A 2023-ban elhunyt Vágó István „Quíz“ fedőnéven a kémelhárításhoz tartozott. Fenyvesi Csaba háromszoros olimpiai bajnok vívót 1967-ben szervezték be Mészáros fedőnéven. Szigeti Ferenc, a Karthago vezetője azonnal reagált: volt megkeresés, de soha nem szervezték be.
Magyar Péter Btk.-val fenyeget, a Fidesz átverésről beszél
Magyar Péter a levéltárból azt mondta, az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány, és figyelmeztetett: aki dokumentumot tart vissza, a Btk.-ba ütközik. A Fidesz ellenezte a nyilvánosságra hozatalt, Bóka János szerint a Tisza átveri az embereket.
Több tízezer ember adatai lettek nyilvánosak, de az adatbázis nem feltétlenül a rendszerváltás utáni elit titkaira derít fényt – a nagyobb leleplezéseket sokan a jövő februárig közzétett beszervezési dossziéktól várják. Moszkvába számos akta kerülhetett ki például, az ottani levéltárok fontos források lehetnének az igazság teljesebb feltárására.
Aki addig sem szeretne unatkozni, annak jó szívvel ajánljuk a Besúgó című sorozatot, ami elég nagyot szólt a bemutatója idején, de még ma is megér jó pár estét.
