A november 8-ai Magyar Nemzeti Tanács-választáson két lista indul: az egyes szám a Magyar Összefogásé, amely mögött a Vajdasági Magyar Szövetség áll, a kettes pedig a Vajdasági Magyar Újrakezdés, amely listáján megtalálhatóak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösség (VMDK) képviselői is. Hugyik Richárdnak (Magyar Összefogás) és Badis Róbertnek (Vajdasági Magyar Újrakezdés) is ugyanazt a négy kérdést tettük fel.
Badis Róbert válaszai következnek:
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mi volt a Magyar Nemzeti Tanács legnagyobb eredménye az elmúlt négy évben?
– Nagyon fontosnak tartom a közösség szempontjából a magyar intézményrendszer fenntartását és fejlesztését, mind a kultúra, illetve az oktatás területén. Pedagógusként fontosnak tartom az anyanyelvű oktatás megmaradását, és úgy vélem, hogy ezen a területen az MNT jelentős eredményeket tudhat magáénak a különféle iskolakezdési csomagokkal, támogatásokkal, ösztöndíjakkal. Ez olyan támogatás az itt élő családoknak, amely befolyásolja a jövőbeni itthon maradást, illetve anyagi terhet vesz le a vállaikról. Ebben a jelenlegi MNT jól teljesített.
És legnagyobb mulasztása?
– Nem konkrét mulasztásról beszélnék, hanem inkább egyfajta hozzáállás meghonosodásáról. Arról, hogy az oktatási intézmények vezetésébe és működésébe közvetve, de sokszor közvetlenül is belenyúl a pártpolitika. Hála istennek nem az osztálytermekbe, a tanításba, hanem inkább azzal a helyzettel élnek vissza, hogy a függőségi viszonyban vannak az intézmények a politikumtól. Az iskola akkor működik jók, ha engedik, hogy szabadon működjön, ha a tanárok szabadságot és autonómiát kapnak. Számomra az oktatás sokkal több, mint az iskolában eltöltött idő. Ugyanilyen fontos a hagyományok és értékek átadása, közösségi identitás kialakulása, a barátságok születése, az, hogy megtapasztalják a diákok az összetartozás és a különbözőség élményét, a felelősséget önmagukért, társaikért és a környezetért. Ezért az iskola, nemcsak egy épület, hanem egy olyan tér, ahol a pedagógusok a jövő nemzedékét nevelik egy élhetőbb világért. Mindenekelőtt az MNT működésén és a döntéshozatal módján változtatnék. Fontosnak tartom, hogy az intézményvezetők kinevezésének véleményezése átlátható, nyilvános szempontok és szakmai alkalmasság alapján történjen, ne pedig politikai kötődések mentén. A döntések előkészítésébe sokkal inkább bevonnám a pedagógusokat, a szakembereket, a civil szervezeteket és a helyi közösségeket. Szeretném, ha a döntéseket kutatások, felmérések és valós adatok alapoznák meg, nem pedig egyéni megérzések vagy politikai érdekek. Ugyanilyen fontosnak tartom az elszámoltathatóságot is: a közösségnek nemcsak arról kell tudnia, hogy mire költötték a pénzét, hanem arról is, hogy milyen eredményeket értek el vele. Összességében egy nyitottabb, szakmaibb és ellenőrizhetőbb MNT működését szeretném megteremteni.
A vajdasági magyarság lélekszáma folyamatosan csökken, egyre kevesebb a magyar diák, és számos kistelepülésen veszélybe került a magyar közösségi élet. Ön szerint mit tehet az MNT a folyamat megállításáért, és mi lenne az első konkrét intézkedés, amelyet kezdeményezne?
– A Vajdasági Magyar Újrakezdés programjában kiemelt helyen szerepel, hogy az MNT hatáskörét bővítsük ki egy Népesedési és Jóléti Bizottsággal, amelynek pont ez lenne a kompetenciája. Azt tudni kell, hogy a demográfiai fogyás összetett társadalmi folyamat, amelyet nem lehet egyetlen intézmény felelősségévé tenni, és amelyre nincsenek egyszerű megoldások. A vajdasági magyarság lélekszámának csökkenésében szerepet játszik az alacsony születésszám, az elöregedés, az elvándorlás és az asszimiláció is. Ezekre a folyamatokra az MNT csak korlátozottan tud hatni. Azt viszont igenis befolyásolhatja, hogy milyen feltételek között élhetjük meg a magyar identitásunkat, milyen minőségű oktatásban részesülhetnek a gyermekeink, és mennyire maradnak működőképesek a helyi közösségeink. És ezek befolyásolják, hogy valaki itt tervezi a jövőjét, vagy külföldön. Első lépésként egy átfogó, településszintű demográfiai és intézményi helyzetfelmérést kezdeményeznék, amelyre konkrét, térségenként eltérő intézkedéseket lehetne építeni. Más megoldásra van szükség egy magyar többségű településen, mint egy szórványban élő, néhány tucat családból álló közösségben. Azt is fontos kimondani, hogy a népességfogyás megállítását egyetlen politikai szereplő sem ígérheti hitelesen. Az MNT sokat tehet azért, hogy élhetőbb társadalmi és intézményi közeget hozzon létre, amelyben a közösségünk otthonosan érzi magát.
Az MNT-nek elvileg a teljes vajdasági magyar közösséget kell képviselnie, politikai hovatartozástól függetlenül. Ön szerint mennyire sikerült ez az elmúlt időszakban, és hogyan biztosítaná, hogy a következő összetételű tanács valóban minden vajdasági magyar érdekeit képviselje?
– Véleményem szerint az MNT működésének egyik legfontosabb problémája a pártpolitika és a közösségi érdekképviselet összemosódása. A nemzeti tanács nem egy politikai párt intézménye, hanem a teljes vajdasági magyar közösség képviseletére hivatott. Ez pedig nemcsak jogi, hanem szemléletbeli kérdés is. Nem kirekesztő, hanem befogadó szemléletre van szükségünk. Annyira kevesen vagyunk, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirekesszünk értékes embereket a közösségből csak azért, mert másként gondolkodnak, vagy mert kritikát fogalmaznak meg. Úgy vélem, hogy az oktatási támogatásoknál nem érvényesül a diszkriminatív elbírálás, ami rendkívül dicséretes, viszont bizonyos szervezetek, személyek, akik ugyanúgy a közösségünk részei hátrányokat szenvednek el pályázásoknál. Egy közösség természetéből adódóan sokszínű. Különböző politikai meggyőződésű emberek, eltérő társadalmi helyzetű családok, pedagógusok, vállalkozók, mezőgazdaságból élők, értelmiségiek és civil szervezetek alkotják. Az MNT-nek mindannyiuk számára nyitottnak kell lennie, függetlenül attól, hogy ki melyik párthoz kötődik, vagy egyáltalán foglalkozik-e politikával.
Hugyik Richárd válaszai:
Hugyik: A következő időszak egyik legfontosabb feladatának a kollégiumi rendszer fejlesztését tartom
Badis Róbert, a Vajdasági Magyar Újrakezdés tagja (Fotó: Mina Delić)
