A november 8-ai Magyar Nemzeti Tanács-választáson két lista indul: az egyes szám a Magyar Összefogásé, amely mögött a Vajdasági Magyar Szövetség áll, a kettes pedig a Vajdasági Magyar Újrakezdés, amely listáján megtalálhatóak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösség (VMDK) képviselői is. Hugyik Richárdnak (Magyar Összefogás) és Badis Róbertnek (Vajdasági Magyar Újrakezdés) is ugyanazt a négy kérdést tettük fel.
Hugyik Richárd válaszai következnek:
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mi volt a Magyar Nemzeti Tanács legnagyobb eredménye az elmúlt négy évben?
– Az egyik legfontosabb eredménye a fejlesztési stratégiák kidolgozása volt. Ezek elkészítésébe számos szakértőt és közéleti szereplőt bevontunk. Az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területére vonatkozó stratégiák olyan iránymutatást jelentenek, amelyre a következő időszakban is támaszkodni lehet. Az oktatási támogatási és ösztöndíjrendszer kiszélesítését is jelentős eredménynek tartom. A támogatások már az általános iskolába lépéskor elkezdődnek, többek között a Rákóczi Szövetséggel való együttműködés révén. Emellett támogatjuk a középiskolásokat, működik a felsőoktatási ösztöndíjrendszer, és külön ösztöndíjprogramok is létrejöttek, például az orvos és fogorvos, a közgazdász és a jogászképzés támogatására. A jogászösztöndíj-rendszer kialakításában Várady Tibornak meghatározó szerepe volt és az együttműködés folyamatos. Fontosnak tartom, hogy a támogatásokhoz való hozzáférés minél szélesebb körben biztosított legyen.
És legnagyobb mulasztása?
– Ami a mulasztásokat illeti, kardinális hibát nem tudnék megnevezni. Biztosan sok mindent lehetett volna jobban csinálni, és vannak olyan dolgok, amelyeket nem tettünk meg. Egy konkrét mulasztást azonban mindenképpen megemlítenék: azt, hogy nem kerestük fel a Sajtószabadság Alapítványt, illetve a Szabad Magyar Szó és a Családi Kör szerkesztőségét. Más intézményekkel és szervezetekkel találkoztunk, és ezt a kapcsolatfelvételt is meg kellett volna tennünk.
A vajdasági magyarság lélekszáma folyamatosan csökken, egyre kevesebb a diák, számos kistelepülésen pedig veszélybe került a magyar közösségi élet. Mit tehet az MNT a folyamat megállításáért, és mi lenne az első konkrét intézkedés a következő négy évben?
– A demográfiai hanyatlás olyan hosszú távú folyamat, amely messze túlmutat egy-egy nemzeti tanácsi mandátumon. Nemcsak a magyar közösséget érinti, de bennünket különösen érzékenyen. Az MNT hatáskörei korlátozottak, nem tudunk olyan döntéseket hozni, amelyek egyik napról a másikra megfordítanák ezeket a folyamatokat. A kis létszámú magyar osztályok megmaradásáért ugyanakkor sokat tehetünk. Kérelmezhetjük az illetékes tartományi és köztársasági szerveknél, hogy engedélyezzék ezek működését. Erre egyre több településen van szükség. A következő időszak egyik legfontosabb feladatának a kollégiumi rendszer fejlesztését tartom. Azt tapasztaljuk, hogy a kisebb településeken csökken a gyermeklétszám, és a nyolcadik osztály befejezése után sokan Magyarországon folytatják tanulmányaikat. Szeretnénk olyan kollégiumi lehetőségeket teremteni, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákok Vajdaságban maradjanak. Az ösztöndíjak és az egyéni támogatások fontosak, de önmagukban nem oldják meg a népességfogyás problémáját. A gyermekvállalási szokások megváltoztak, és ezzel reálisan számolnunk kell. Úgy gondolom, a vajdasági magyarság lélekszáma valószínűleg tovább fog csökkenni. Nem szabad illúziókat kergetni, de abban reménykedem, hogy a folyamatot sikerül lelassítani, hosszabb távon pedig stabilizálni a közösséget. Ehhez olyan környezetet kell teremteni, amelyben az emberek úgy érzik, érdemes itthon maradniuk, családot alapítaniuk és a szülőföldjükön boldogulniuk. Ez nem négyéves, hanem tíz-húsz éves feladat.
A Magyar Nemzeti Tanácsnak politikai hovatartozástól függetlenül valamennyi vajdasági magyart képviselnie kell. Mennyire sikerült ez az elmúlt négy évben, és hogyan lehetne biztosítani, hogy a következő összetételű tanács valóban mindenki érdekeit képviselje?
– Meggyőződésem, hogy az elmúlt négy évben az MNT a vajdasági magyar közösség egészének érdekeit igyekezett képviselni. Attól, hogy a testületbe egyetlen lista jelöltjei kerültek be, még valamennyi vajdasági magyar problémáival foglalkoznunk kellett. Ha valaki nyelvhasználati problémával fordult hozzánk, megpróbáltunk segíteni. Ugyanez érvényes az oktatási, kulturális vagy intézményi kérdésekre. A végrehajtó bizottság rendszeresen ülésezett, foglalkoztunk az iskolák, a művelődési intézmények és a civil szervezetek ügyeivel. Azt is el kell mondanom, hogy a bizottságokban nem mindig volt teljes egyetértés. Előfordult, hogy valaki nemmel szavazott vagy tartózkodott. Ez természetes, hiszen nem minden kérdésben gondolkodunk egyformán. Ugyanakkor sajnáltam, hogy az előző választáson nem indult másik lista. Szerintem az MNT és az egész intézményrendszernek jót tesz, ha több lista képviselői vannak jelen. Ugyanazokat a problémákat különböző nézőpontokból lehet megvizsgálni, és ez segítheti a jobb döntések meghozatalát. A nemzeti tanács sajátos intézmény. Része a politikai szférának, de nem politikai párt, és nem is a hagyományos értelemben vett parlament. A kulturális autonómia intézménye, amelynek a közösség egészét kell szolgálnia. A kulturális autonómiát a vajdasági magyarság helyzetében megfelelő megoldásnak tartom. A területi autonómia nemcsak nehezen lenne megvalósítható, hanem kizárná azokat a magyar közösségeket is, amelyek a tömbön kívül élnek, márpedig a szórványban élőkre különösen oda kell figyelni.
Badis Róbert válaszai:
Badis: A döntéseket ne egyéni megérzések, hanem felmérések és valós adatok alapozzák meg
Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács vágrehajtó bizottságának elnöke (Fotó: Magyar Nemzeti Tanács/Facebook)
