Hagyományőrző locsolkodás Csantavéren (videó) Élő zenével és lovakkal érkeztek a locsolók
Locsolóhétfő van, a böjti időszakot a húsvéttal zárjuk, innentől kezdve ismét indulhatnak a...
Olvass továbbÍrta: Seregély Orsolya | 2023. ápr. 10. 14:25 | Egyéb, Fotógaléria, Kultúra, Vajdaság
Locsolóhétfő van, a böjti időszakot a húsvéttal zárjuk, innentől kezdve ismét indulhatnak a...
Olvass továbbÍrta: Seregély Orsolya | 2023. ápr. 6. 20:07 | Környezetvédelem, Közélet, Szerbia
Az IHME Global Health Data Exchange Tool szerint a környezetszennyezés évente háromszor annyi...
Olvass továbbÍrta: Seregély Orsolya | 2023. ápr. 6. 19:57 | Egészségügy, Közélet, Tudomány
Hétvégén ismét itt vannak az ünnepek, a húsvéti hétvége alatt pedig sokan úgy vetnek véget a...
Olvass továbbÍrta: Seregély Orsolya | 2023. márc. 15. 9:04 | Közélet, Média, Nagyvilág, Orosz agresszió
A szabad sajtó, a független újságírás és a szólásszabadság helyzete az orosz – ukrán háború...
Olvass továbbÍrta: Seregély Orsolya | 2023. márc. 7. 8:33 | Közélet, Vajdaság
A felsőhegyi lakosoknak különös ügy teszi nehezebbé a mindennapjaikat, ugyanis 2005-ben...
Olvass továbbÍrta: Seregély Orsolya | 2023. febr. 28. 20:36 | Közélet, Vajdaság
Az OZ-ban, vagyis Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodájában a 2022-es éve hatalmas pörgésben telt,...
Olvass továbbÍrta: Seregély Orsolya | 2023. febr. 28. 17:44 | Közélet, Vajdaság
Három év alatt mintegy négyszeresére nőtt Újvidéken azoknak a pereknek a száma, amelyeket a...
Olvass továbbÍrta: Seregély Orsolya | 2023. febr. 24. 11:59 | Egészségügy, Közélet, Vajdaság
Évente az országban 1500–1700 öngyilkosságot követnek el, Vajdaságra kivetítve ez a szám háromszáz...
Olvass továbbÍrta: Seregély Orsolya | 2023. febr. 23. 10:59 | Egészségügy, Közélet, Vajdaság
A mentális egészség minden korban fontos. Az élethez köthető változások kapcsán pedig különösen...
Olvass továbbÍrta: Seregély Orsolya | 2023. febr. 3. 10:13 | Magyarság, Nagyvilág, PLUSZ
Bár sok árnyoldala van a külföldi munkavállalásnak, azt is el kell fogadni, ha valaki jobban találja meg a számításait akkor, ha választ magának országot.
Így van ez a csantavéri Szakács Dórával is. Dóra 2013 februárjába ment ki Londonba. A középiskola után Újvidéken kezdte el tanulmányait, de a nyelvi korlátok miatt nem érezte jól magát, ezért hamar ott is hagyta az egyetemet. Hirtelen ismét Csantavéren találta magát, és nem tudta, hogy hova kellene tovább lépnie. Ekkor döntött úgy, hogy Londonba költözik, hogy ott au pairként dolgozzon és nyelvet tanuljon. Ennek tíz éve. A bátyja még abban az évben költözött utána, szintén Londonba.
Hasonlóan élte meg a kiutazást az öttagú bánáti család is, akik név nélkül mesélték el tapasztalataikat. Ők 2017-ben döntöttek a költözés mellett, amikor szembesültek azzal, hogy egyszerűen nincs elég pénzük az iskolakezdésre.
– Készültünk az iskolaévre, három gyerekkel, közben jó lett volna a gyermekeinket egy sporttáborba is elküldeni, ami, bár nem volt drága nekünk mégis megléphetetlen volt. Emellé jött persze az, hogy ruha, cipő, tanszerek, füzetek – akárhogy számoltunk, nem volt elég a pénz. Ekkor a párom döntött úgy, hogy ő kimegy Ausztriába dolgozni – meséli név nélkül az anyuka, aki ezt követően tavasszal ment a férje után.
Írta: Seregély Orsolya | 2023. jan. 20. 6:33 | Közélet, Nagyvilág, PLUSZ
Bár nekünk a magyarság fogyása a legfájóbb, a számadatok tanúsága szerint a szerb ajkúakat ugyanúgy érinti a negatív népszaporulat és az elvándorlás, mint a magyarokat. Kiürülnek lassan a magyar falvak, de még az olyan városok is, mint Szabadka vagy Zenta. Szinte mindenki ismer olyan személyt vagy éppen a családjában van olyan, aki külföldön dolgozik.
De mit is ad fel az, aki külföldön dolgozik? Gyakran gondolhatják egyesek úgy, hogy aki kiment Ausztriába, Németországba vagy éppen Angliába dolgozni, azoknak jó, hiszen egy működő országban élnek, ahol erős a szociális védőháló és a fizetések is sokkal jobbak. Sokak szerint az is jó megoldás, ha valamelyik családtag itthon van és külföldről támogatják. Politikai berkekben még az is elhangzott, hogy a vajdasági magyar kalandvágyból megy ki.
Három családot kérdeztem meg arról, hogy ők hogyan élik meg a külföldi munkavállalást, milyen áldozatokkal járt ez, és milyen kihívásokkal kell számolnia annak, akinek a szülei külföldön vannak vagy éppen a gyerekei dolgoznak kint.
Írta: Seregély Orsolya | 2022. dec. 14. 6:00 | Egészségügy, Közélet, PLUSZ
Mi magyarok egy mentálisan és lelkileg rossz állapotban lévő narcisztikus, bántalmazó, rosszindulatú, depressziós és agresszív nemzet vagyunk. Sok bennünk a düh, a harag és az agresszió, amit rosszul csatornázunk ki, ezért sakál módon beszélünk.
Bihari Viktória népszerű magyarországi bloggert – aki végzettsége szerint kapcsolati coach, face to face tréner, mediátor és facilitátor – arról kérdeztük, mi az erőszakmentes kommunikáció, és nekünk, magyaroknak miért olyan nehéz ez.
– Az erőszakmentes kommunikáció az én meghatározásom szerint maga a megváltás. Ezt Marshall B. Rossenberg elvei mentén tanítom, ez pedig egy szívtől szívig, szükségleteket és érzéseket közvetítőt kommunikáció. Magyarországon ezt a szép kommunikációs formát nehéz meghonosítani, holott, ha valaki aktívan alkalmazza, az teljesen átalakíthatja az életét.
https://szmsz.press/2022/12/14/karacsonyi-tizes-ne-maradjon-le-a-nyeremenyjatekrol/
Olvass tovább