A pénz számolva…?
A szakemberek szerint a bántalmazott nők részben azért tűrik a megaláztatást, mert anyagilag függnek a párjuktól. Ez különösen a rurális környezetben jellemző, hiszen a falvakban alig akad a nők számára foglalkoztatási és kereseti lehetőség. A másik ok pedig a hagyományokból fakad, vagy abból, hogy a nőknek tűrniük kell. Pedig ez koránt sincs így! Ők is legalább olyan értékes emberek, mint a férfiak. Arról nem is szólva, hogy nélkülük nemcsak kihalt volna, de gyakorlatilag létre sem jött volna az emberiség. Éppen ezért részükről rendkívül téves az a felfogás, hogy szégyellniük kell, ha a férjük megveri.
Az értelem és az érzelem összeütközése
A Szabadkai Népszínház Magyar Társulata március 22-én mutatta be a szerb drámairodalom egyik legemblematikusabb alkotását, Borisav Stanković Koštana című művét Andrej Boka rendezésében. Az általa színre vitt nagy sikerű Gyászoló család anno teljes mértékben igazolta a...
Boomer vagy?
Ha unatkozik órán, vagy épp szándékosan nem akar figyelni, majd (jobbik esetben) képregényt olvas vagy (és ez a rosszabb) papírgalacsinokat hajigál, a tehetősebb szülők gyereke – miután betiltották a mobiltelefonok használatát az iskolában – majd az okosóráján...
A hazugság kultúrája
A hazugság egyetemes kultúrájában adatott élnünk. Nagyon nehéz kidugnunk a fejünket ebből, ehhez elvonulásra, visszavonulásra, a kulturális fogyasztás csökkentésére, tehát aszketizmusra volna szükség. Az a baj, hogy a legfőbb fogalmaink – szeretet, hit, remény,...
Atomhajsza drámai felhanggal
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az ATV Híradójának úgy fogalmazott, hogy a hidegháborúban a Szovjetuniónak Magyarországon is voltak ilyen „atomtöltetei”, mint amilyenek telepítését most Putyin bejelentette. Hozzátette, ezeknek a fegyvereknek a hatótávolsága nagyjából ötszáz kilométer, közvetlen környezetben lehet bevetni. „Az igazi elrettentő atomütőerő a stratégiai nukleáris fegyverekben van” – tette hozzá, pontosítva, hogy mind az Egyesült Államoknak, mind pedig Oroszországnak körülbelül ezerötszáz–ezerhatszáz darab hadászati töltete áll azonnali, indításra kész állapotban most is.
Az iskola két arca
Szerbiában az egyik Velika Plana-i középiskolában gépkarabélyból lőtt a mennyezetbe két golyót egy odatévedt elkövető, Belgrád Voždovac városrészének iskolaudvarában pedig egy fiatalkorú légpuskával sebesített meg egy 14 éves diákot.
Az iskolai erőszak e súlyos és sajátságos eseteit a szakirodalom „iskolai ámokfutásként” emlegeti, és bár világviszonylatban az esetek 99 százalékát lőfegyverrel követik el, ide sorolják a szúró-vágó eszközökkel elkövetett támadásokat is, ezáltal a magyarországi és szerbiai esetszámok némileg növekednek.
Vannak azonban az iskolai vészhelyzeteknek olyan típusai is, amelyeket nem lehet ámokfutásként kezelni, ám megjelenési formájukban és lehetséges következményeik folytán „horrorhelyzetet” teremtenek – még ha kissé túlzónak is tűnik a megfogalmazás.
Orwell az autópályán
A három és fél évtizeddel ezelőtti népgyűlések Koszovó kapcsán, az ott zajló események miatt szerveződtek, majd Vajdaságban folytatódtak, és végül Belgrádban értek véget. Pontosabban az ottani nagy népgyűlést követően rövid szünet állt be, hogy aztán minden folytatódjon. Jómagam egy koszovói kisvárosban, Vučitrnben tartott ilyen tömeges összejövetelen szembesültem először ezzel a jelenséggel. Helyszíni beszámolómban le is írtam, hogy „mintegy 500 helybeli lakos tüntetett a városka főterén”.
Több, az akkori Jugoszlávia különböző lapjainak szerkesztőségéből érkezett kollégámmal együtt becsültük meg a résztvevők számát, hogy aztán másnap a belgrádi Politika címoldalon elolvashassuk: ötezres volt a tömeg. Engler Lajos, a néhai kosárlabdázó, amúgy kitűnő külpolitikai szakíró, a Magyar Szó egykori Jó reggelt című rovatában reagált az eltérésre. Valami olyat írt, hogy „ifjú kollégája még nem jött rá, miszerint nem a saját szemének, hanem a hivatalos kormánysajtónak kell hinnie”. Ugyancsak ez idő tájt jelent meg a Dolgozók című hetilapban a Kísértet járja be Vajdaságot című rövid, de találó kommentár a tartományban zajló népgyűlésekkel kapcsolatban. Emlékezetem szerint Vlaovics József volt a szerzője.
A pálesz kultúrája
Bozsik Péter csantavéri születésű jóbarátom vagy tíz évvel ezelőtt könyvet írt A pálinka dicsérete címmel, melyben ódákat zengett ennek a szesznek: „A pálinka a gyümölcs értelme és lényege. Mint szemnek a fény, anyának a gyermek. Mint festőnek az ecset, költőnek a...
Gyermekrablás a háború árnyékában
Háborús bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság. Röviden ennyi a hír. És nagyjából lehetne is legyinteni, hogy nem nagy ügy, elvégre, aki ebben az országban él, már megszokhatta, milyen magasról tesznek a vádlottak egy-egy nemzetközi vádemelésre, kiadatási kérelemre, bármire, ami megelőzi, hogy egy gyanúsított bírók előtt adjon számot a viselt dolgairól – és ha úgy van, akár az ártatlanságát is bizonyítsa.
Kevés és sok – azonnali és távlati megoldások
A matematikusok javaslata szerint a tanárok bérét a mindenkori köztársasági átlagbérhez kellene kötni, amit egy meghatározott szorzószámmal növelni kell, mert jelenleg alig éri el az átlagbér szintjét. Ezenfelül, főképp a hiányszakmák számára, valamilyen kiegészítést, esetleg egyéb juttatásokat kellene biztosítani, például segíteni a lakhatási gondok megoldását, ami arra ösztönözheti a diákokat, hogy a tanári pályát válasszák.
A hivatás anyagi ösztönzésén túl a társadalmi megbecsülés visszaállítása is nagyon fontos lenne, mert azt az utóbbi évtized viszonyulása oly mértékben lerombolta, hogy immár az egyik fő visszatartó erőnek számít a pályaválasztók körében.