KISZ-titkárból illiberális autokrata Érdek alapú köpönyegforgatás
Meglehet, Szent István reinkarnációjának képzeli magát, hiszen visszaállította a vármegyéket és a főispánokat. Csak még nem lelt rá, kit kellene felnégyelni... Valamikor, a múlt század kilencvenes éveinek elején sokan nem értették, miért éreztem ellenszenvesnek a...
A szuperhatalmak rivalizálása Ki nyer és ki veszít a kínai–amerikai gazdasági párharcban
Carl Fred Bergsten amerikai közgazdász The United States vs. China – The Quest for Global Economic Leadership (Az Egyesült Államok kontra Kína – A globális gazdasági vezetés keresése) című 362 oldalas, a Polity Press által kiadott műve arról szól, hogyan küzd Amerika...
Gyökerek nélkül nem lehet történelmet írni Scapin visszatért a vajdasági színpadokra
Vérbeli tanyaszínházi előadást láthatott a kelebiai közönség augusztus 2-án, amikor is 49 év után újra színre lépett minálunk Moliére Scapinje. A mű „a commedia dell’arte legnemesebb hagyományainak jegyében íródott”, írta róla a Hét Nap 1973. évi tudósítója. Anno a...
A béke még nem jelent barátságot A japán–dél-koreai megbékélés színe és fonákja
Japánban augusztus 15-e a kapituláció és a háború végének a napja, Dél-Koreában viszont a japán megszállás alóli felszabadulás ünnepe. A két ország közötti feszültség az elmúlt években olyan méreteket öltött, hogy Dél-Korea és Japán viszonyának mélypontjáról...
A válságmenedzselés tragédiája
Minden országban vannak biztos jelek, amelyek arra utalnak, hogy komoly válság van kialakulóban. A világ boldogabbik felében ezek a „jelek” lényegében néhány konkrét helyzetmegállapítással induló, a helyzet enyhítését célzó kormányzati intézkedést jelentenek. „Baj...
Akarnokok a csúcson
Ez a szélkakaskodás azonban az ő jellemét és szavahihetőségét minősíti. A leginkább mellbevágó nyilatkozata azonban egy évvel korábban már bennünket, Tisza menti és észak-bácskai magyarokat érintett. A Szerb Demokrata Párt tartományi szervezetének elnökeként kijelentette, hogy „nyelvi őrjáratot” indítanak az említett két körzet túlnyomórészt magyarlakta településein annak érdekében, hogy megállapítsák, hány magyar polgár nem beszéli a szerb nyelvet. Vajon ezzel a listázással Jovanov azt is meg akarta állapítani, hogy ki tartozik az árja nemzethez?
Távoktatás és maszkviselés a láthatáron
Az aggasztó tanárhiányról, a népességfogyással és takarékossággal összefüggő korlátozásokról (tagozat-összevonások, intézmények elsorvasztása stb.) a korábbiakban írtunk. A járványhelyzet és a távoktatás rémképét – legalábbis szép reményeinkben – a múlt nyomasztó emlékének gondoltuk. Azonban a sajtó, pl. a nova.rs hírportál is – igaz, kérdőmondatban – már augusztus 11-én „belengette” a hírt: „Ismét távoktatás és kötelező maszkviselés vár az iskolásokra?”
Beszédek és visszhangok
Az új főnök amúgy nagykikindai, okleveles jogász, és az első ülések egyikén szembesítették az ellenzékiek egy javaslatával, amelyet még tartományi képviselőként tett: egyfajta nyelvi őrjárat megalakítását kezdeményezte ugyanis, amely ellenőrizné, hogy tudnak-e a szerbül a vajdasági magyarok. Javaslatát végül nem fogadták el ugyan, de nagy visszatetszést váltott ki a józanabb politikusok és politizáló polgárok körében.
Uniós dilemmák
Ma ott tartunk, hogy Szerbiában mérésről mérésre csökken az uniós tagságot jónak tartók száma; minden egyes, erre irányuló közvélemény-kutatás adataiból az olvasható ki, hogy egyre kevesebben szeretnék az országot az unión belül látni. Magyarországon a „brüsszelezés” már egy ideje a durvább szitokszavak egyikének számít kormánykörökben, most pedig – hogy egyre kevésbé valószínű az uniós pénzek érkezése – ez a vélekedés fel is erősödött. A miniszterelnök is folyamatosan „a Brüsszel elleni harcokról” számol be, gunyorosan, lenézően nyilatkozik mindenről, ami az Európai Unióval kapcsolatos, a kormányzó párt prominensei pedig lelkesen követik a példát, egy-két kivétellel.
Minden és az ellenkezője Felsősök ömlesztve
Az általános iskolai törvény legutóbbi módosításába ugyanis minden előzetes szakmai és egyéb egyeztetés nélkül becsempésztek egy mondatot, amely szerint az oktató-nevelő munkát nemcsak alsósok számára, de ötödiktől nyolcadikig is meg lehet szervezni összevont osztályokban. Ez azt jelenti, hogy két évfolyamból tizenöt, három vagy négy évfolyamból 10 fölsős diák egy osztályba járhat.
A Szerbiai Oktatásügyi Szakszervezet (SOS) adatai szerint Szerbiában már most 19 000 diák jár összevont osztályba, az új rendelkezések alkalmazása által ez a szám tovább gyarapodik. Emellett 550–600 tanár óraszáma csökkeni fog, és részben „technológiai felesleggé” válnak, mintegy 30-an pedig munka nélkül fognak maradni.