Láttalak vele.
A szemeddel nézem, hogy kék vagy.
Mindig is tudtam, hogy kék vagy belül.
De az a kék akkor még más volt. Halványan bűzlő
kagylóban szivárvány-hajlat. Szétnyílt. Kifolyt a hús.
Többé már nem látsz vele.
A szememmel nézed a felhőt: jéghegy, alattad úszó sziget.
S a gép most mintha csak állna. Kiszállok: szél se rebben.
Ez itt az öröklét volna valóban?
Elnézted. Nézzem neked el én is.
Vak folt: a világ szeme.
