Az eső füzérben esik, gyöngyszemei
Megszámlálhatók. Elnyüvi
Az éjszakát és a sziklát;
Minden leroskad előtte.
Nem tudnám megmondani, hogy
Az idő mosódik-e el,
Vagy ez maga az idő,
Mely vízként érinthető lesz.
Lázam örvénylik,
Mint egy jeges folyó.
Egyedül az ágyban
Oldódom fel. Húsom olyan lesz
Mint az ázott zsákok ott kinn,
Elhagyatottan a kert
Sötétjében, visszasüllyedve
Lassan a földbe.
Horváth Éva fordítása
