A tavalyi évben az állam 156,5 millió dinár kártérítést fizetett ki azoknak a gazdaságoknak a tulajdonosai számára, ahol az afrikai sertéspestis miatt sertéseket kellett leölni.
A múlt évben összesen 5080 sertést eutanizáltak az afrikai sertéspestis visszaszorítására hozott intézkedések miatt, míg idén július 14-ig már 24 037 sertést kellett leölni.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A nagy számú állatveszteséghez jelentősen hozzájárult a Herkócában (Hrtkovci) található Mistral farmon kialakult fertőzés, ahol 12 315 sertést kellett elaltatni.
A Mezőgazdasági Minisztériumban elmondták, hogy a tulajdonosok kötelessége a sertések nyilvántartásba vétele és a gazdaság regisztrációja. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen feltételek alapján fizetik ki a kártérítést, illetve hogyan történik az állatok megjelölése, a tárca a Nova ekonomija beszámolója szerint közölte:
„A kártérítéshez való jog nem állapítható meg automatikusan pusztán azon tény alapján, hogy az állatot elaltatták. A kártérítésre a mezőgazdasági termelő az állategészségügyről szóló törvény alapján jogosult, az előírt eljárás lefolytatása és a törvényben meghatározott feltételek teljesülésének megállapítása után” – közölte a Mezőgazdasági Minisztérium.
Tavaly 315 kérelmet bíráltak el pozitívan, és összesen 156 539 274 dinárt fizettek ki.
Az elmúlt évben a legtöbb fertőzött gazdaság Loznica területén volt, összesen 98. Bogatić térségében 36 fertőzött gazdaságot regisztráltak, míg Vladimirci területén – ahol jelenleg sok gócpont található – tavaly egyetlen afrikai sertéspestis-esetet sem jegyeztek fel.
Idén a legtöbb fertőzött gazdaság a Szerémségi és a Mačvai körzetben található, különösen Ruma, Pećinci, Vladimirci és Obrenovac településeken.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fertőzések leggyakrabban a melegebb időszakokban, különösen nyáron és késő tavasszal fordulnak elő – hangsúlyozta a minisztérium.
„2026-ban is az állategészségügyi helyzet legnagyobb romlását májusban, júniusban és július elején regisztráltuk. Ugyanakkor az afrikai sertéspestis nem kizárólag szezonális jellegű betegség, a megjelenésének és terjedésének kockázata egész évben fennáll” – emelte ki a minisztérium.
A Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint július 14-ig Szerbiában 35 olyan terület volt, ahol házisertések fertőződtek meg. A vaddisznók esetében csak a Nyugat-bácskai, a Szerémségi és a Kolubara körzetben mutatták ki a fertőzést.
Július 13-ig ugyanakkor 32 településen már megszüntették az afrikai sertéspestis jelenlétét.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy bár továbbra sem létezik vakcina az afrikai sertéspestis ellen, annak kifejlesztése a modern állatorvos-tudomány egyik legnagyobb kihívása.
„Globális szinten továbbra sincs olyan széles körben elfogadott és hozzáférhető vakcina, amely lehetővé tenné az oltás alkalmazását a betegség elleni védekezés standard eszközeként Szerbiában vagy az Európai Unióban. Ezért az afrikai sertéspestis elleni védekezés továbbra is a betegség korai felismerésén, laboratóriumi diagnosztikán, a fertőzött és kontaktállatok előírás szerinti leölésén, a tetemek biztonságos eltávolításán, az állatok és állati termékek forgalmának ellenőrzésén, a biológiai biztonsági intézkedések betartásán, valamint a vaddisznóállományban történő betegségellenőrzésen alapul” – tették hozzá.
Az afrikai sertéspestis tünetei
Az afrikai sertéspestis Szerbiában először 2019-ben jelent meg. A betegség a fertőzött és egészséges sertések közötti érintkezéssel, szennyezett takarmánnyal vagy vízzel, fertőzött kullancsok csípésével, szennyezett eszközökkel, szállítóeszközökkel, trágyával, valamint állati tetemekkel, rágcsálókkal vagy rovarokkal terjedhet.
A fertőzés jelei lehetnek az étvágytalanság, 42 Celsius-fok feletti láz, levertség és egy vagy több sertés hirtelen elhullása.
További tünetek még a bőrvérzések (leggyakrabban a füleken, az orron, a farkon, a lábakon, a hason és a test oldalán), véres hasmenés, vetélés, bizonytalan járás, nehézlégzés és köhögés és a hányás.
Az illetékes hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a sertéseket nem szabad moslékkal etetni, kerülni kell a legeltetéses tartást, és meg kell akadályozni a közvetlen érintkezést a vaddisznókkal. Ajánlott fertőtlenítő akadályok (dezinfekciós zónák) kialakítása is a sertéstartó épületek be- és kijáratainál.
Azoknak a személyeknek, akik vaddisznókkal kerültek kapcsolatba, alaposan meg kell mosniuk és fertőtleníteniük kell ruházatukat és lábbelijüket. Minden beteg vagy elhullott házi- vagy vaddisznó bejelentése kötelező az illetékes állatorvosnak.
(Fotó: Pixabay)
