Már az is egy optimista forgatókönyv lenne, ha az alcím végére kérdőjelet lehetne tenni. De a jelek szerint nem lehet. A cikk végére erre valószínűleg az olvasó is rájön.
Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője idén január 22-én (is) nyilatkozott az újvidéki Magyar Szónak. Igaz, nem az ő szájába adva, de egyértelműen a tőle kapott információkra hivatkozva szerepel a cikkben a következő bekezdés is:
„A szóban forgó törvénymódosítási és kiegészítési javaslatokban egyebek mellett nemcsak a választási küszöbre vonatkozó rendelkezés módosul, hanem kibővítik a nemzeti kisebbségi politikai pártok eddigi definícióját is. A javaslatok értelmében az a politikai párt – és pártkoalíció – minősül nemzeti kisebbségi politikai pártnak, amelynek tekintetében a Köztársasági Választási Bizottság – vagy a helyi választási bizottság –, az illetékes nemzeti tanács bizonylatának alapján, határozattal megállapítja, hogy annak alapvető célja az adott nemzeti kisebbségi közösség érdekképviselete, védelme és jogainak előbbre vitele, összhangban a nemzetközi-jogi alapelvekkel.”
A kétkedő olvasó ilyenkor először nem akar hinni a saját szemének. Lehet, hogy ő olvasott valamit rosszul, vagy az újságíró értett félre valamit, vagy maga a képviselő csúsztatott egy kicsit. Ezért megpróbál a lehető leghitelesebb helyen, a szerbiai parlament honlapján utánanézni a dolognak.
És kiderül, egyik sem, Pásztor Bálint valóban csak a (hihetetlen) valóságot közölte az újságíróval. A VMSZ szövetségese, a Szerb Haladó Párt képviselői csoportja kezdeményezte január 21-én a népképviselők megválasztásáról szóló törvény módosítását, melynek egyik módosító javaslata (csak a lényegre szorítkozva) eredetiben így szól: „… na osnovu potvrde koju podnosiocu izborne liste izdaje odgovarajući nacionalni savet nacionalne manjine“. (A módosítási javaslatok teljes szövege ide kattintva olvasható el).
Soha nem szabad kételkedni a kedves Olvasó szövegértelmezési képességeiben, de a rend kedvéért és a lényegre való koncentrálás érdekében írjuk le külön is: ezek szerint tehát,
ha a parlament elfogadja ezt a módosítási javaslatot, a jövőben csak azok a pártok-koalíciók indulhatnak majd a választásokon, amelyek megkapják az illetékes nemzeti tanács bizonylatát!
Értelemszerűen csak azok a magyar pártok és koalíciók, amelyeknek a Magyar Nemzeti Tanács hajlandó lesz kiadni a bizonylatot!
Bizonylatot?
Mindenesetre ennek a módosító javaslatnak az ismeretében már sokkal érthetőbbé és értelmezhetőbbé váltak Pásztor Bálintnak azok az – akkor még kissé sejtelmesnek tűnő – szavai, amelyek szintén a Magyar Szóban láttak napvilágot, tizennyolc nappal korábban, január 4-én: „Egyetlenegy központi, mindennél fontosabb üzenet van: a vajdasági magyarok szempontjából fontos ügyeket kizárólag a VMSZ tudja képviselni a választásokat követően”. (Kiemelés a szerzőtől). Hogy ez még hangsúlyosabb legyen, az újság alcímben emelte ki ugyanezt a gondolatot: A választásokat követően kizárólag a VMSZ tudja képviselni a magyarok szempontjából fontos ügyeket.
Így már érthető. Az akkor még háttérinformációnak számító, azóta már napvilágot látott kezdeményezés ismeretében a képviselő nyugodtan, bármiféle kockázat nélkül tehetett ilyen kijelentéseket.
Ha esetleg valaki nem tetszik nekik, vagy valamelyik pártban-koalícióban esetleg potenciális veszélyt és riválist látnak, legfeljebb a VMSZ irányítása alatt álló Magyar Nemzeti Tanács nem ad nekik bizonylatot, „osztjónapot”!
Garantált, sőt, immár törvény által garantált lesz a VMSZ egyeduralma és kizárólagossága. Mindez azt a (persze költői) kérdést is felveti, hogy vajon honnan, milyen irányból érkezett az isteni sugallat a haladók felé, hogy ezt így kell csinálni? Hogy ezt a módosítást kell beépíteni? Hogy ez lesz majd a jó megoldás?
Már csak egy dilemma maradt. Hogyan elköszönni az olvasótól. Az erkölcsi-politikai bizonylatok kiadása ugyanis a kommunista időszak egyik ismérve volt, legalábbis errefelé, harminc éve megszűnt. A rivális pártok betiltása (betiltás, bizonylat megvonása – egyre megy, ezen nyilván teljesen felesleges vitázni) viszont a nyílt diktatúrák jellemzője.
Úgyhogy, kedves vajdasági magyar szavazópolgárok, ki-ki döntse el kedve és ízlése szerint, melyik „tetszik” neki jobban: Üdv a kommunizmusban! Üdv a nyílt diktatúrában!
