A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság honlapján található adatok szerint harmincegy vajdasági községben a magyar nyelv hivatalos használatban van. A közjegyzőségről szóló törvény értelmében az ügyfél kérésére a dokumentumokat ott, ahol a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, azon a nyelven is ki kellene állítaniuk a közjegyzői irodáknak – annak jártunk utána, hogy amennyiben egy magyarországi vagy vajdasági magyar ügyfél ellátogat az említett közjegyzői irodákba, és a szerb mellett magyar nyelven is igényt tart a dokumentumra, akkor mire számíthat.
Hat vajdasági községben élők, amennyiben közjegyzőhöz szeretnének fordulni, azt nem tudják megtenni a saját községükben, ugyanis Ada, Bács, Csóka, Fehértemplom (Bela Crkva), Magyarcsernye és Törökkanizsa községekben nincs közjegyzői iroda, Pancsován és Hódságon nem kerestük a közjegyző(ke)t.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Fontos még kiemelni Nagykikindát, ugyanis itt a törvény nem a teljes községre, hanem négy meghatározott településre (Nagykikinda, Töröktopolya (Banatska Topola), Torontáloroszi (Rusko Selo), Szaján (Sajan) korlátozva mondja ki a magyar nyelv hivatalos használatát, de mivel mindkét közjegyzői iroda Nagykikinda városban található, így ezeket is felkerestük. Kicsit más a helyzet Apatin községben, ahol Bácskeretesen (Kupuszina) és Szilágyin (Svilojevo) hivatalos a magyar nyelv, de Apatinban, ahol a közjegyző irodája van, ott nem, ennek ellenére ott is rákérdeztünk, mi lenne, ha valaki magyarul kérné az okiratot.
Valamennyi esetben telefon érdeklődtünk, s szinte kivétel nélkül nagyon kedves ügyintézővel beszéltünk, akik közül többen is egy kis időt kértek, hogy konzultáljanak a közjegyzővel vagy a közvetlen felettesükkel.
Ez biztatónak tűnt, viszont az eredmény a magyar nyelvhasználat szempontjából siralmasnak mondható, ugyanis a negyvenhét megkérdezett közjegyzői iroda közül tizenháromban válaszolták azt, hogy az okiratot, amennyiben az ügyfél kéri, úgy minden ellenszolgáltatás nélkül magyar nyelven is kiadják.
Ez azt jelenti, hogy a megkérdezett közjegyzői irodák kevesebb, mint 28 százaléka tesz eleget a törvényi kötelezettségeknek.
Kúlán, ahol nemrég önkormányzati választásokat tartottak, és a község korábbi alpolgármestere Valka Károly ezúttal is bejutott a községi képviselő-testületbe, az ügyintéző rövidre zárta a beszélgetést, és annyit mondott, nincs lehetőség magyar nyelven kiadni az okiratot, de a szerb nyelvűt elvihetem egy hivatalos tolmácshoz, aki lefordítja. Arra a kérdésemre, hogy ezt a közjegyzői iroda vagy a saját költségemen kell megtennem, a válasz rövid és egyértelmű volt:
– A fordítást Ön fizeti.
Nagykikindán is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy közölték, a tárgyalás során jelen lehet az ügyfél által felkért fordító, aki minden egyes mondatot lefordíthat, ha erre igény van, de a dokumentum kizárólag szerb nyelven készülhet el. Ugyanezt a választ kaptuk az apatini közjegyző irodájától is.
Kishegyesen és a négy szabadkai közjegyző közül kettőnél sem tudják magyarul elkészíteni az okiratot, és ugyanez a helyzet Óbecsén, valamint Verbászon, Zomborban és Temerinben is. A pozitív példák között van Versec, Zenta, Magyarkanizsa és Topolya. Újvidéken a tizenhárom közjegyző közül négy, Nagybecskereken az ötből egy jelezte, hogy nem okoz számára gondot a magyar nyelvű okirat elkészítése.
Az esettel kapcsolatban természetesen értesítettük a Magyar Nemzeti Tanácsot is, a korábban jól bevált Zsebtükör alkalmazáson keresztül, és várjuk, milyen lépéseket tesz a magyarság érdekérvényesítő szervezete, amelynek nyelvhasználati bizottsága is van a következő tagokkal:
Lakatos Adrián (elnök),
Tóth Szalai Erika (alelnök),
Bálint Ágota,
Bájity Borisz,
Buckó György,
Butás Béla,
Dobai János,
Dr. Ladóczki Gyula,
Lovasi Latincsity Zsolt,
Molnár Márta,
Nagy Georgina,
Nágel János,
Nyilas Mihály,
Priboj-Potrebić Vesna,
Szilágyi Miklós,
Szakállas Zsolt,
Szűcs Balázs.
A Magyar Nemzeti Tanácsban a nyelvhasználati kérdéssel megbízott tanácsos Tóth Ramóna.
| Község | Közjegyzők száma | Magyar vagy kétnyelvű dokumentum kiadása |
| Apatin | 1 | nem |
| Topolya | 1 | igen |
| Óbecse | 1 | nem |
| Verbász | 2 | 2 nem |
| Versec | 2 | 2 igen |
| Bégaszentgyörgy (Žitište) |
1 |
nem |
|
Nagybecskerek |
5 |
1 igen, 4 nem |
|
Magyarkanizsa |
1 |
igen |
| Antalfalva (Kovačica) |
1 |
konkrét válasz nélkül |
| Kevevára (Kovin) | 1 | nem |
| Kúla | 1 | nem |
| Kishegyes | 1 | nem |
| Nagykikinda | 2 | 2 nem |
| Törökbecse | 1 | nem |
| Újvidék | 13 | 4 igen, 9 nem |
| Zichyfalva (Plandište) | 1 | nem |
| Zenta | 1 | igen |
| Szécsány | 1 | nem |
| Zombor | 3 | 3 nem |
| Szenttamás | 1 | igen |
| Szabadka | 4 | 2 igen, 2 nem |
| Temerin | 1 | nem |
| Titel | 1 | nem jeleztek vissza |
| Összesen | 47 | 13 igen, 32 nem, 2 nem válaszolt |
