Novak Đoković, a legjobb szerb teniszező a New York-i Fanatics Fest rendezvényen vesz részt, ahol a gyermekkori nehézségeiről is beszélt, de arról is, hogy ezek miként motiválták őt.
„Az 1990-es években egy olyan országban nőttem fel, amely háborúban állt. Nálunk nem volt tenisztradíció. Lassabb ország vagyunk, mint az USA, de nagyon sikeres sportolóink vannak, különösen a kosárlabdában, ami valószínűleg a nemzeti sportunk. A tenisz sosem volt olyan sport, amire a szülők szívesen beíratták a gyerekeiket, drága volt, különösen abban az időben. Senki sem jött segíteni, nem volt pénz. Nagyon nagy kihívás volt. Felejthetetlen és értékes tapasztalat volt ez számomra, és jó ugródeszkaként szolgált mindahhoz, amit később elértem” – mondta Novak Đoković.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ezután az önbizalomról és a motivációról esett szó.
„Az önbizalom tehát azokból a körülményekből fakad, amelyek között éltünk. Nem volt más opció, csak a siker. 12 éves voltam, amikor apa leültetett, és azt mondta, hogy mindössze tíz dollárunk van. Idő előtt fel kellett nőnöm, felelősséget kellett vállalnom, komolyabbá kellett válnom. Megígértem magamnak, hogy mindent visszafizetek, amit az apám belém fektetett, és jobb életet biztosítok a testvéreimnek. A körülmények vezettek el ehhez a fókuszhoz. Általában, amikor egy ember tudja, mit csinál, és eldönti, mi az iránya, semmi sem állíthatja meg, és semmi sem lehetetlen” – üzente Đoković.
Novak Đoković (Fotó: AP/Kirsty Wigglesworth)
