2026-ban Szabadka térségében jóval kevesebb az illegális migráns, mint az előző években, ugyanakkor a magyar–szerb határ illegális átlépésére irányuló kísérletek továbbra is naponta előfordulnak – nyilatkozták a Magločistačnak szakértők.
A migránsokat segítő szervezetek ezért ismét sürgetik a szabadkai befogadóközpont újranyitását, mert szerintük ez emberibb bánásmódot biztosítana a rendőrség által feltartóztatott emberek számára, és megkönnyítené a törvényes eljárások lefolytatását.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A csempészet nem szűnt meg, csak kevésbé látható
Radoš Đurović, a Menedékkérőket Segítő és Védő Központ (APC/CZA) igazgatója szerint Észak-Szerbiában, így Szabadka környékén sem szűnt meg a migránscsempészet, csupán kevésbé láthatóvá és jobban szervezetté vált.
„A szabadkai helyzet lényegében változatlan. A migránsok és menekültek csempészése mindennapos, különösen Horgos térségében, ahol minden éjszaka több, öt és tizenöt fő közötti csoport próbálja meg átlépni a határt. A csoportok különböző rejtekhelyeken, a kerítés közelében lévő erdők mélyén várakoznak” – mondta Đurović.
Hozzátette, hogy a szabadkai befogadóközpont 2024-es bezárása óta a csempészhálózatok tovább alkalmazkodtak, és még szervezettebbé váltak.
„Az északi határnál évek óta jelen lévő embercsempész-hálózatok együttműködést alakítottak ki helyi bűnözői csoportokkal és egyes lakosokkal, elsősorban a migránsok szállításának és elrejtésének megszervezésében. Elhagyott házakban, erdős területeken, Szabadka és Horgos környékén, valamint a teljes magyar határ mentén biztosítanak számukra búvóhelyeket” – mondta.
Nehéz felmérni, hány migráns tartózkodik a térségben
Emiatt rendkívül nehéz megbecsülni, hogy valójában hány migráns tartózkodik a határ mentén, mivel a csempészek folyamatos ellenőrzése alatt állnak, és sokkal kevésbé láthatók, mint korábban.
Đurović szerint ugyan jóval kevesebben vannak, mint néhány évvel ezelőtt, de még mindig több száz ember próbál meg hetente Magyarországra jutni, miközben a magyar hatóságok a migránsokat a visszafogadási egyezményt megkerülve visszakísérik Szerbiába.
„A magyar oldalon a migránsokat egyszerűen visszaterelik a kettős határkerítés kapuin keresztül szerb területre, anélkül hogy lehetőséget adnának nekik menedékjog iránti kérelem benyújtására Magyarországon” – állítja.
Erőszak a csempészek és a hatóságok részéről is
A szakember szerint 2023-hoz képest új fejlemény, hogy megnőtt a Frontex munkatársainak és a magyar rendőrségnek a jelenléte, valamint gyakoribbá váltak a szerb határrendészettel közös járőrözések. Emellett egyre több korszerű megfigyelési technológiát – drónokat és éjjellátó kamerákat – alkalmaznak.
Ennek következtében mindennapossá vált, hogy a Magyarországról erőszakkal visszaküldött embereket, illetve kisebb csoportokat Szerbia területén elfogják, legtöbbször közvetlenül a határátlépési kísérlet előtt.
Az APC/CZA adatai szerint az elmúlt hat hónapban bejelentett erőszakos visszatoloncolások 76 százaléka a magyar határon történt, míg Horvátországból az esetek 10 százalékát, Bosznia-Hercegovinából pedig 2,5 százalékát jelentették.
Csempészek, zsarolás, kizsákmányolás
Đurović szerint a migránsokat szervezett embercsempész-hálózatok szállítják Észak-Szerbiába, gyakran autók csomagtartójában vagy kamionok pótkocsijaiban rejtve, már az észak-macedóniai vagy bolgár határtól kezdve, illetve Belgrád, Újvidék vagy Niš úgynevezett „rejtekhelyeiről”.
A határ mentén néhány órától akár több napig is az erdőkben rejtőzködnek, amíg a csempészektől jelzést nem kapnak a kerítésen való átkelésre.
„Ilyen körülmények között nagyon nehezen jutnak bármilyen információhoz, segítséghez vagy védelemhez” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy gyakran válnak a csempészek zsarolásának és erőszakának áldozatává, előfordul, hogy családjaiktól további pénzt próbálnak kicsikarni, különösen veszélyeztetettek pedig a kísérő nélküli kiskorúak és a nők, akiket munkaerő- vagy szexuális kizsákmányolás fenyeget.
Csak rendőri intézkedés után kerülnek kapcsolatba az állammal
A migránsok jellemzően csak akkor kerülnek kapcsolatba a szerb állami intézményekkel, amikor a rendőrség feltartóztatja őket, vagy Magyarország visszaküldi őket.
Đurović elmondta, hogy ilyenkor legfeljebb 12 órára rendőrőrsön tartják őket, szabálysértési bíró elé állítják őket illegális tartózkodás és határátlépés miatt, majd Dél-Szerbia befogadóközpontjaiba szállítják őket.
Csak ezt követően jutnak hozzá könnyebben jogi segítséghez, egészségügyi ellátáshoz, tolmácshoz vagy humanitárius támogatáshoz. Az APC/CZA különösen a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférés, a kísérő nélküli kiskorúak gyámrendelése és az egészségügyi segítség biztosítása érdekében avatkozik be.
Kevesebb nő és gyermek érkezik
A migránsok legnagyobb csoportját továbbra is az afganisztáni állampolgárok alkotják, akik az összes regisztrált migráns 30–40 százalékát teszik ki.
Őket az egyiptomi, marokkói, palesztin és török állampolgárok követik, majd a pakisztániak, míg a szíriaiak száma csökkenő tendenciát mutat. Időnként bangladesi és szudáni migránsokat is regisztrálnak.
A szakember szerint ma már kevesebb nő, gyermek és család jelenik meg az északi határnál, részben azért, mert a többszöri magyarországi visszatoloncolások miatt sokan inkább Bosznia-Hercegovina felől próbálnak bejutni az Európai Unióba, ami viszont újabb veszélyeket – például a Drina folyón való átkelést – jelent.
Újra kellene nyitni a szabadkai befogadóközpontot
Đurović szerint továbbra is problémák vannak a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáféréssel, a megfelelő tájékoztatással és az elhelyezési feltételekkel.
Bár az APC/CZA az ombudsman támogatásával elérte, hogy a kísérő nélküli kiskorúakat már ne tartsák nem megfelelő körülmények között a Magyarkanizsa és Nagykikinda közötti rendőrőrsökön, ez önmagában nem elegendő.
„Kiemelten fontos lenne a szabadkai befogadóközpont újranyitása, hogy a migránsok megfelelő elhelyezést kapjanak az eljárások ideje alatt, és ne kelljen őket rendőrőrsökön tartani” – hangsúlyozta.
Szabadkai rendőrség: stabil a helyzet
A Szabadkai Rendőrkapitányság a Magločistačnak azt nyilatkozta, hogy a közbiztonsági helyzet stabil, és 2026-ban jelentősen kevesebb illegális migránst észleltek, mint az előző években.
A legtöbben fiatal, nagykorú férfiak Afganisztánból, Pakisztánból, Szíriából, Iránból, Marokkóból és Tunéziából.
A rendőrség adatai szerint 2026 eleje óta 163 olyan irreguláris migránst találtak, aki jogellenesen tartózkodott Szerbiában.
A rendőrség szerint az elmúlt hat hónapban nem történt incidens sem a migránsok és a helyi lakosság között, sem a migránsok egymás közötti konfliktusai tekintetében, továbbá a magyar határőrizeti szervekkel napi szintű és magas színvonalú az együttműködés.
