Hová tartasz, VMSZ? Vajon mit üzent nekünk Pásztor Bálint? – teszi fel a kérdést szerzői cikkében Knézi Péter

Sokszor és sok helyen hallottuk már azt a kérdést, hogy „vajon van-e lejjebb?” Az emberek ezt a kérdést nagy megrökönyödésükben teszik fel, amikor az alany már a végleteket feszegeti… A VMSZ elnöke egy ilyen végletet feszített fel. Bejelentette, hogy a VMSZ nem politikai prostituált, épp ezért nem áll az egyetemista mozgalom mögé.

Az utóbbi időben megszokhattuk a pókerarcú elnöktől, hogy egyre zavarosabb, ellentmondásosabb, követhetetlenebb kijelentéseket tesz. Mindez az áprilisi magyarországi választások után kezdődött. A Bálnában észrevehető megrökönyödéssel indult, majd folytatódott a taktikai kijelentésekkel, hogy „egyeztetett” a leendő magyar miniszerelnökkel, a házelnök protokolláris látogatásán keresztül egészen a legutóbbi kijelentésig, amellyel feltette az i-re a pontot. Ezzel teljes egészében a szélsőségek talajára vitte a VMSZ-t és szimpatizánsait. Igaz, ebben már van némi rutinjuk, hiszen Vicsek Annamária a hírhedt Patrióták frakciójának tagja az EP-ben, ahol őket nemes egyszerűséggel csak „fasisztáknak” becézik. Tehát már van gyakorlatuk a szélsőségek világában…

Ezzel a kijelentésével azonban egyszerre sikerül az elnöknek az összes hidat felégetnie maga mögött. A magyar kormány felé, a vajdasági magyar politikai szubjektumok felé, saját választóik többsége és a fiatalok felé egyaránt. Visszaút nincs. Ez már egy olyan zsákutca, amiből kijönni nem lehet, csak, ahogy mondani szokták, lábbal előre. A VMSZ és a 22-es csapdája írásomban már említettem ezt a kelepcét, amibe a VMSZ belesétált… most magára zárta az ajtót is.

Vajon mit üzent nekünk Pásztor Bálint?

• Kitart eddigi szövetségese, a Szerb Haladó Párt és politikája mellett, és a végsőkig elmegy vele.
• Megüzente a szerbiai és benne a vajdasági magyar fiataloknak, hogy a VMSZ-re nem számíthatnak. Semmi szín alatt.
• Megüzente választóinak, és köztük a magyar ajkú egyetemi hallgatók szüleinek is, hogy a VMSZ bizony nem támogatja gyermekeik mozgalmát, a szebb, szabadabb, igazságosabb jövő kiépítésében.
• Megüzente a vajdasági magyar politikum szubjektumainak, hogy ők oldalt választottak. Idegeskedniük azonban nem kell. Oda senki a többiek közül nem követi őket. Egyedül lesznek saját magukkal és démonaikkal.
• Végleg bemutatkozott az új magyar kormánynak, amivel nagy szívességet tett nekik. Ha eddig a legcsekélyebb kételyeik is voltak abban, hogy kutyából mégis lehet szalonna, most teljesen világos a kép: a VMSZ hozta a formáját. Egyenes vonalon töretlenül, a lefotózott szavazólaptól eddig a kijelentésig. Töretlen és lefelé ívelő grafikon.

A pártelnök úgy érzi, hogy elég erősek, hogy így, ilyen szélsőséges filozófiával is sikeresen vehetik a választási akadályokat. Lehet, hogy igaza is van. Hiszen más magyar szubjektum önállóan nem indul a köztársasági parlamenti választáson, és Bálint ismét majd felkiálthat:

„Győztünk!”

Ott lesznek a parlamentben, ahányan, államtitkári helyeken, ahányan, más testületeken, ahányan…és ennyi. Érdemben semmit sem tehetnek és nem is tesznek, mert eddig sem tettek. Vajon hallottuk-e a VMSZ bármelyik tisztségviselőjét, hogy bármit is mondott a Delibláti-homokpusztát ért katasztrófa ürügyén?

Emlékeznek-e arra, amikor Bálint azt mondta, hogy híve a párbeszédnek és fel is szólította a többi politikai szubjektum képviselőit, hogy hát kérem, mi készek vagyunk tárgyalni az összmagyarság érdekében. Persze. Hátuk mögött a Szerb Haladó Párttal. Köszönjük szépen. Ebből nemigen kér bárki is. Kiderült, hogy ez is csak egyszer használatos kamu volt. Elsütötték, hogy megmutassák, rajtuk bizony nem múlik.

Emlékeznek-e arra, amikor azt mondta, szól a MNT-nek, hogy az ő általa alapított médiumokban nyissanak az ellenzék felé. Nyitottak, csak a lábukat közben az ajtóban felejtették.

Lehetne folytatni, de minek? Akinek eddig nem vált világossá, mivé lett az egykor européer, szabadelvű és a jó oldalon álló VMSZ, annak semmilyen más érv sem segít már.

Marad a bibliai kérdés? Quo vadis, VMSZ?

Knézi Péter