Meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel. Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el, áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.

Sólyom László Pécsett született 1942. január 3-án, tanulmányait Sopronban kezdte, de családja később Pécsre költözött. 1956-ban a Széchenyi István Gimnáziumban tanult, részt vett a forradalmi tüntetéseken. Ezt követően jogot tanult a Janus Pannonius Tudományegyetemen, emellett zenei képzésben is részesült, azonban zongoraművészi pályája sérülés miatt megszakadt. Egyetemi évei alatt kórusban énekelt és könyvtárosi képzésen is részt vett.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Tudományos karrierjét Mádl Ferenc segítségével kezdte Jénában. Hazatérése után az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanított. Kutatási területei közé tartozott a polgári jog, az összehasonlító jog és az alkotmányjog. Ezen kívül foglalkozott az adatvédelem és az információszabadság jogi kérdéseivel is.

Közéleti szerepvállalása az 1980-as években kezdődött, aktívan részt vett a környezetvédelmi mozgalmakban és a Duna Körben. Az 1989-es rendszerváltáskor az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain vett részt. Az Alkotmánybíróság első tagjaként tevékenykedett, majd elnöke lett. Ebben a minőségében számos fontos jogi döntésben vett részt.

Köztársasági elnökként független jelöltként indult. Hivatali ideje alatt az alkotmányosság és a jogállamiság erősítése érdekében többször is fellépett. Szlovákiával történt diplomáciai incidense során a hatóságok megtagadták tőle a belépést. 2010. május 3-án, az országgyűlési választás eredményeinek közzététele után tizenegy ismert értelmiségi, köztük Karátson Gábor, Kopp Mária, Makovecz Imre, Mellár Tamás és Lányi András, nyílt levélben kérték a frissen megválasztott képviselőket, hogy Sólyom Lászlót válasszák meg újabb elnöki ciklusra, ám helyette Schmitt Pál lépett hivatalba.