Az idei február volt a legmelegebb február a mérések óta, és 74 éve nem esett februárban olyan kevés csapadék, mint most.
„Délkelet-Európa térségében nálunk tapasztalható rekordszintű nyári hőmérséklet-emelkedés, ami a globális felmelegedéssel, a földrajzi helyzetünkkel és a légtömegek mozgásával magyarázható. Minden előttünk álló nyáron óriási a valószínűsége annak, hogy melegebb lesz, mint az előző évtizedekben volt. Ennek a valószínűsége az idén 70 százalék” – mondja Vladimir Đurđević klimatológus.
Elmondása szerint régebben évente legfeljebb egy hőhullám volt, de előfordult, hogy 2-3 évig egy sem. Az utóbbi tíz évben minden évben 2-4 hőhullám érkezik. Ő úgy véli, hogy az idén valószínűleg nagyjából 10 napos meleg hőhullámok váltakoznak majd két napos szünetekkel, ráadásul a páratartalom mindennek az elviselését még jobban megnehezíti.
„Ha kint 36 fok van, ami megközelíti a szervezetünk testhőmérsékletét, és a relatív páratartalom 60 százalék fölött van, akkor a szervezet nagyon nehezen hűl le, ilyenkor fáradtabbak is vagyok” – mondja.
A szárazság mellett az árvizek, a viharok és a tornádók is rendszeresekké válhatnak, és mindegyik pusztítóbb lehet a korábbiaknál.
„Minden városi környezet, ahol sok a beton, forró övezet, az ilyen helyeken melegebb van, mint ott, ahol sok a zöld. A fű és a bokor nem jelent sokat. Minél nagyobb terek kellenek az épületek között, és magas növényzetre van szükség a hő csökkentéséhez, ez teszi lehetővé a városokban az elviselhető hőséget nappal és éjszaka” – állítja a szakértő, aki szerint a jelenség ellen globális szinten kell intézkedéseket bevezetni, de az egyének sem ülhetnek karba tett kézzel: nagyobb felelősséggel kell viseltetni a vizeink, az élelem, az energiafelhasználás, a környezetvédelem terén.
Illusztráció: Pixabay
