Az állattenyésztésben növelni kell a támogatásokat, beruházásokat, ugyanis ez nagyobb hozzáadott értéket hozna, mint a gabonatermelés – mondta Dragan Glamočić, az újvidéki Mezőgazdasági Kar professzora, aki hozzátette, hogy nagyobb forrásokkal kellene ösztönözni az állatállomány növekedését. Mint mondta, a sertéstartásban anyagazdaságokat kellene létrehozni, nem pedig importálni a kandisznókat, valamint a húst.
Glamočić, aki 2013-2014 földművelésügyi miniszter volt, 2022-től pedig a miniszter tanácsadója kijelentette, hogy nem kell eltörölni a gazdák támogatását, hanem az állattenyésztésbe kellene beruházni, támogatni. Kiemelte, ha nagyobb lenne az állattenyésztési alap, akkor drágulnának a most rendkívül olcsó gabonák, hiszen nőne a kereslet a hazai piacon.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mint kijelentette, Szerbia célja nem lehet az, hogy gabonaexportőr, illetve hús, tej, tojás és egyéb feldolgozott termékek, köztük zöldségfélék importőre legyen, és ne legyen növekvő kereskedelmi deficitje.
Abból a történetből, hogy Szerbia el tudná látni fél Európát élelemmel, eljutottunk odáig, hogy több húst, tejet, tojást és zöldséget importál,mint amennyit exportál – tette hozzá Glamočić. Szerinte az állattenyésztést a talaj humuszának helyreállítása miatt is kellene fejleszteni, minden negyedik évben trágyával kellene a földet trágyázni, ugyanis a humuszban gazdag talaj ellenállóbb a szárazságnak is. Éppen ezért szerinte növelni kell az állattenyésztésbe és a legmodernebb eszközökbe történő beruházásokat is, amelyek a gazdálkodók termelékenységét és munkájukat könnyítené meg. Mint mondta, ha nem modernizálják a következő években a berendezéseket, úgy eltűnnek, hiszen ez évi 365 napos munkaerőt igényel, és ezt a munkát aligha akarja bárki végezni.
Az uniós országok – mint mondta – költségvetésük mintegy 25 százalékát fordítják vidékfejlesztési beruházásokra, Szerbia pedig 2018-2019-ben elérteugyan a 22 százalékot, de aztán csökkenni kezdett, így idén a költségvetésben tervezettnek megfelelően tíz százalék alá csökkentek a beruházások. Hozzátette: Európa azt tervezi, hogy ezt az arányt 25-ről 35 százalékra emeli a következő három évben.
