Enrique Reina, hondurasi tisztviselő a napokban a Srberenicáról szóló ENSZ-határozat után az X közösségi oldalon köszönetet mondott Szerbiának, amiért 500 000 dollárt adományoztak az országnak. A NIN szerint ez nem lenne szokatlan, abban az esetben, ha a köszönet nem pontosan az után érkezett volna, hogy Honduras is egyike volt annak a 68 országnak, amely tartózkodott a határozatról szóló szavazás alatt, valamint ha az adományozásról a közvélemény is tudott volna.
A tranzakciót Szerbia mexikói nagykövetségén keresztül bonyolították le, amely a pénzt a Hondurasi Egészségügyi Minisztériumnak utalta át. Mivel az üggyel kapcsolatban egyetlen tisztviselő sem közölt semmit, a NIN szerkesztősége kérdéseket küldött a Külügyminisztériumhoz, amelyben pontosítást kértek, hogy tulajdonképpen milyen módon, milyen alapból és mikor történt a félmillió dolláros adomány utalása, azonban a szöveg megjelenéséig válasz nem érkezett, ami miatt további kérdések merülnek fel. Mint ahogy a NIN írja, a lobbitevékenység nemzetközi szinten nem ismeretlen, de nem is tekinthető erkölcsösnek, azonban felmerül annak a kérdése, hogy pontosan honnan szedte be Szerbia az említett pénzösszeget az adományhoz.
Amennyiben kiderül, hogy Szerbia ajándékokat, adományokat adott azoknak az országoknak, akik ezért cserébe tartózkodtak a szavazáson, ez további kérdéseket vethet fel a szerb adófizetők pénzének elköltésével kapcsolatban.
Dejan Bursać politikai elemző a NIN-nek azt mondta, nem titok, hogy a diplomácia, különösen Közép-Amerika és Afrika országaival, így működik, és hogy ez a gyakorlat akkor is bevett volt, amikor Koszovó elismeréséről volt szó. Mint mondta, ezek az országok valójában kereskednek, hol adományokkal, hol engedményekkel, pénzzel, hasonló dolgokkal.
Nyilvánvaló most a helyzet, hogy nyilvánosságra került, bár korábban is előfordult. Voltak adományaink Afrikában, de más országokba is, hasonlóan – emlékeztetett Bursać. Arra a kérdésre, hogy fennáll-e annak a lehetősége, hogy Honduras a határozat társtámogatóinak nyomására úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza az állítólagos adományt, Bursać azt mondta, nem ismerjük a körülményeket és azt, hogy mi történik az adott országban.
