Öt éven keresztül vizsgálta a mikroműanyagok jelenlétét a Tisza teljes hosszán, valamint annak mellékfolyóiban a Szegedi Tudományegyetem kutatócsapata. Az eredmények azt mutatják, hogy 2023-ban a Tisza magyar szakaszain csaknem megduplázódott a mikroműanyag mennyisége – írja a 444.
A kutatás során 26 helyen vettek vízmintát a folyóból és 76 helyen üledékmintát, hogy feltérképezzék a szennyezettség mértékét. Azt találták, a mellékfolyókban még durvább a helyzet: a Tiszában átlagosan 70 mikroműanyag-részecskét mértek köbméterenként, míg a Sajóban ez a szám 196 db/m³ volt.
A méréseket többek között Mindszentnél végezték, ahol két éven keresztül ötnaponta mintát vettek a Tiszából. A Tisza fölött készült műholdfelvételekkel kiegészített adatokat mesterséges intelligencia segítségével elemezték, így ma már műholdképek alapján is meg lehet becsülni a folyók mikroműanyag-terheltségét.
A kutatás vezetője, Kiss Tímea elmondta, hogy a legtöbb mikroműanyag a műszálas ruhák mosásából ered. A szennyvíztisztítók nem képesek teljesen kiszűrni ezeket az anyagokat, ezért jelentős mennyiségben kerülnek a folyókba. A kutató szerint a mikroműanyag-szennyezés különösen veszélyes, mivel ezek az apró részecskék hosszú időn keresztül a környezetben maradnak, és beépülhetnek az állatok szervezetébe is, súlyos egészségügyi következményekkel járva.
Kiss Tímea szerint a mikroműanyagok jelenléte nemcsak a folyókra korlátozódik, hanem a levegőben is megtalálhatóak. Ezek a részecskék származhatnak ruhamosásból, autógumik kopásából, vagy akár építkezési anyagokból. Az apró műanyagdarabok a bekerülhetnek az emberek tüdejébe, ahol felhalmozódhatnak és mérgező anyagokat szabadíthatnak fel, amelyek károsíthatják a hormonháztartást és a szaporodást is.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a szennyvíziszap – amit trágyaként használnak a mezőgazdaságban – szintén jelentős mennyiségű mikroműanyagot tartalmaz, ami hosszú távon elszennyezi a termőföldeket.
