„A közelmúltig Szerbia északi részén a gyerekek nem tudták, mi az, hogy vonat”, így fogalmazott Aleksandar Vučić szerb elnök, miután szerdán este Verbászon megtekintette az új verbászi vasútállomás építésének befejező munkálatait.
Ott kiemelte, hogy a Belgrád-Budapest vasút december elsejéig elkészül és hozzátette, hogy november 25-re, az egyesülés napjára (Vajdaság Szerbiához, illetve Jugoszláviához való csatolásának évfordulója – szerk.megj.) átadják a vasutat.
Az államfő a bánáti vasútépítést is beharangozta, ahol, mint mondja, 120 kilométer per órával közlekednek majd a szerelvények.
Aleksandar Vučić úgy tűnik nincs tisztában azzal, hogy a XIX. század végén és a XX. század elején Szabadka (Szerbia északi részén lévő település – a szerk.megj.) kiemelkedő vasúti csomópont volt. A városból kiinduló vasútvonalak mentén egész települések alakultak ki. A vasútvonal egy része az Alföld–Fiumei Vasúttársaság által épített, Nagyvárad és Eszék között elhelyezkedő Alföld-Fiume vasút egyik szakasza volt. Az első, Szeged-Rókus és Zombor közötti, 101 km hosszú vonalszakaszt 1863-ban kezdték építeni, és 1869. november 11-én nyitották meg a forgalomnak. Az első vasúti szerelvény 1869. szeptember 11-én érkezett meg Szabadkára, írja Vass Géza. Az első vasúti szerelvény sem Szerbia területén, hanem Bánátban indult útjára, 1854-ben, Fehértemplomot kötötte össze Bánát romániai oldalával.
Nyitókép: Indóház épülete Szabadkán (vasutallomasok.hu)
